A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 2. (Miskolc, 1955)

ADATKÖZLÉSEK - Marjalaki Kiss Lajos: Újabb adatok Miskolc 18. századi építkezéseihez

a darázskő nem más, mint lillafüredi mésztufa. (Bálint János 1732-ben már miskolci adófizető lakos volt és 1726ban ő végzett kőművesmunkákat a város régi sörház épületeinél.) 1741-ben épült a mai Béke étterem (Széchenyi utca 9. sz.) egyik földszinti kőboltozatú helyisége, ennek építésére Eperjesről hívtak kőművest. Ugyanennek az épületnek emeletes városi „nagy vendégfogadóvá" való kiépítésére, mely 1746—1750 között történt, Egerből hoztak építőmestert, Pfojtenberger Lőrinc személyében. De ezt az elhúzódott építkezést már helybeli kőművesmester, Kőmíves Mátyás fejezte be. 1757-ben a Béke étterem telkének, az u. n. Séraffi fundusnak a teleklábjában a Pece felőli végén, a „gyalogkaszárnyát" ugyancsak Kőmíves Mátyás csinálta. Ebben az évben a gyalogkaszárnya második szakaszán két oldalon összesen 22 öl hosszú, továbbá 5 keresztfalon 15 öl hosszú és 7 sukk magas falat épített. (1 bécsi öl 6 sukk, azaz 1Í39 cm.) Ugyancsak 1757-ben a fő utca felől nyugati szomszédos telken, a Széchenyi utca 7. számú funduson, mely akkor Bajcsyné Dőry Katalin asszonyé volt, Bochmeister János kőmíves dolgozik. Ugyancsak 1757-ben egy „Szraka kőmíves" nevű mesterember munkálkodik. 1767-ben a városi tanács egy ház megbecsülésére kiküldte Kőmíves Kristófot és Kőmíves Andrást. 1770-ben a Beteg völgyön (újabbi hibás írásmóddal Bedegh völgyön), tehát a Kis Kőbánya nevű szőlő alatti kőfejtőben Molnár János 35 éves „kővágó" dolgozott. Ugyanebben az évben egy Jung ne vő kőmívest említ a városi jegyzőkönyv. 1773-ban Mindszenten (Miskolc külön igazgatású utcája) lakott „Lángos kőmíves". 1782-ben a Szinva mellett lakott „Kőmíves Jakab" és a Kádas utcán (ma Palóczy utca) Bér Antal kőmíves. 1784-ben a városi tanács felkérésére „Klir Vencel kőmíves" becsült meg egy házat. Ö építette fel a Herman Ottó múzeum, akkor református gimnázium emeleti részét 1791—92-ben. Ugyancsak ő építette a ládházi református templomot 1792—1801 között. Ennél a munkánál Mahatsek János pallér és Planéta Mátyás voltak munkatársai. 1787-ben Bagaméri Nagy András a Pece melletti telkén, Katzperger János kőfaragóval akar alapot rakatni. A kőfaragó mester egy szerződésen német írással így nevezi magát: „Stein Metz Meister Johan Katzesberger". A XVIII. század végének legnagyobb építkezéséhez, a Kossuth utcai ref. templom építéséhez Kassáról hívták Miskolcra Pottinger építőmestert. Klir Vencel Ö volt Miskolc legkiválóbb építőmestere a XVIII. század végén és a XIX. század első évtizedében. Lakása a mai Szemere utca 22. sz. telkén állott 1798ban és 1808-ban is. 1817-ben már csak özvegyét írták be az adófizetők lajstromába. Klir Vencel építette többek között a mai Herman Ottó Múzeum, az egykori református iskola emeleti részét 1791— 92-ben. Ugyanebben az időben kezdte építeni a ládházi ref. templomot. 1792 április 16-án így emlékeznek meg az alapkő letételről az egyház jegyzőkönyvében: „Lejövén Miskolczrul ottan lakozó kőmíves Maiszter Ur Kleir Venczel pallér Mahatzek Jánossal és Planéta Mátyással Betették a fundamentum követ a dél felől való végső szögeiéiben." Az építési szerződést pár nap múlva 1792 április 19-én kötötték meg, melyben az építőmester így nevezi meg magát: „Én alább is Subscribált Nemes Miskolcz várossában lakó kőmíves Majszter Kleir Vencel " A templom építése elhúzódott — talán a napóleoni háborúk kihatása miatt — úgy, hogy csak 1801-re lett készen. Klir Vencel munkássága Miskolcon legalább egy negyed századig tartott s ezalatt az idő alatt sok magán- és középület került ki a keze alól.