A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 2. (Miskolc, 1955)

ADATKÖZLÉSEK - Darvas Olivér: Építészeti észrevételek a miskolci Sötétkapuról

Építészeti észrevételek a miskolci Sötétkapuról DARVAS OLIVÉR A Sötétkapu alapozásának síkját a Széchenyi-utcai járdavonal alatt 3,00— 3,40 m mélységben találtuk meg. Feltűnő az alapozás mélysége, tekintve, hogy alápincézetlen épületrészről van szó. Magyarázatként szolgálhat, hogy a járatvonal annakidején kb. 1 m-el a jelenlegi járdanívó alatt lehetett. Ezt igazolja a kapu Rákóczi-ház melletti helyiségének bejárata, ahol a feltárás során bebizonyosodott, hogy a Széchenyiutcai ajtónyílás küszöbmagassága kb. 1,— m mélyen volt. A későbbi átalakítás során a padlónívót megemelték és a küszöb és az alapozás felső síkja között az alapfalat nem folytatták, hanem csak a kávákat egészítették ki téglával, míg az alapfalra — a nyílás teljes szélességében — csupán feltöltés került. Igen jellegzetes, hogy csak a Rákóczi utca 2. sz., valamint a Széchenyi utca 12. sz. háznak vannak tűzfalai, a köztük lévő épületkomplexum a Sötétkapuval együtt mindkét oldalon az említett épületek végfalairól volt indítva. A Széchenyi utca 12. sz. ház falán a boltvállindítások láthatók, szinte azt a látszatot keltve, mintha ez a ház is a Cincifaféle épülettel egyidőben épült volna. Természetesen csak a földszinti utcai szárny. Az említett épületek főfalainak összefogására vonóvas helyett fagerendákat alkalmaztak. Ezeket vaskapcsok segítségével toldották és ugyancsak vaskapcsokkal csatlakoztatták a harántirányú főfalakhoz. A gerendák elkorhadása okozta a Széchenyi utca 12. sz. ház utcai főfalának kihajlását is. A Sötétkapu boltozati rendszeréből az átépítés idején négy boltozatmező maradt. Ezek tüzetesebb vizsgálata révén arra a megállapításra jutottunk, hogy a főfalak régebbi eredetűek lehetnek, mint a boltmezők. A Rákóczi-ház keleti végfalában fagerenda-fészkek nyomai látszanak. Az emeleti főfal szintén késői eredetű, míg a kapu fölött a középfal hengerelt vastartókkal volt kiváltva a boltozatok felett. A Rákóczi-ház melletti hosszanti helyiség boltozati rendszere élesen elkülönül a többi boltmezőtől és teljesen hasonló a vele egy tengelybe eső melléképület boltozatához, kivitelében is. Felmerül az a lehetőség, hogy ezeket a mezőket valamikor fagerenda-szerkezettel fedték le és a boltozatok későbbi időben készültek. Az említett hosszanti helyiség boltozatának készítési ideje a XVIII. század elejére tehető. A munka igen szép kivitelű, alakjára nézve teknőboltozat. Vékony téglaanyaga is más, mint a többi boltozatoké. A Sötétkapu k ocsi-áthajtójának boltozatai nem egyformák. A Rákóczi utca felőli boltozat feltétlenül régebbi. Készítésének ideje a XVIII. század közepére tehető. A téglák kötési módja kereszt-boltozathoz hasonló rendszerű. Átlós irányban heveder-ívek merevítik. Ugyancsak heveder-ívek merevítik előbbiek folytatásában a Sötétkapu Széchenyi utca felőli boltmezőjét. Feltűnő, hogy a heveder-ívektől eltekintve, — melyeknek a záradékban való elkötése is más — a boltozási rendszere eltér az előzőétől. Kivitele gyakorlatlan munkáskézre vall, a csegelyeket jól falazza és utána kupola-boltozathoz hasonló, eltérő boltozású módszert alkalmaz. A boltozat észak-keleti irányban félre van nyomva és a Széchenyi utcai heveder-ív, valamint a keleti alátámasztó főfal kihajlott állapotban vannak. A Széchenyi utcai hevederhez való csatlakozás azt a látszatot kelti, mintha a heveder-ív már régebben elkészült volna és ezt a boltmezőt — esetleg beomlás után — utólag képezték volna ki. Ennek megfelelően készítési ideje is a XVIII. század vége — a XIX. század elejére tehető. Meg kell még említenünk előbbiek alátámasztására, hogy a téglaanyaga is eltérő az előzőétől. Végül: a Sötétkapu keleti oldalán lévő boltmező komplikáltabb kiképzésű, teknős boltozati rendszerű és készítési ideje a XVIII. század közepére tehető. Érdekességként meg kell még jegyezni, hogy a Sötétkapu feltöltéseinek és padozatának elbontása után a szomszédos Rákóczi-ház falán a padlóvonal alatt ép vakolatcsíkra bukkantunk, melynek keletkezése csak azzal magyarázható, hogy valamikor a padlóvonal kb. 30 cm-el alacsonyabban volt. A vakolatcsík alsó éle egyezik a falban talált fagerendák fészkeinek felső élével.