A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Zsadányi Guidó: Az utak szerepe a mai Miskolc kialakításában

úthálózat. Kialakulását elsősorban földrajzi tényezők befolyásolják. Miskolc igen kedvező helyzeti energiákkal rendelkezik. A Sajó, valamint a Hernád völgye és a Hegyalja felé vezető utak már a legrégibb időben léteztek. A három főútvonal Miskolc környékén fonódott eggyé, mely aztán Buda felé folytatódott. Az első útra vonatkozó okleveles adat, a csaba— szihalmi útról 1067-ből való,

1 a következő adatok már a XIV. századból erednek, ilyenek a diósgyőr—dédesi (1315),

2 a miskolc—bábonyi (1325),

3 és a miskolc—unezőcsáti (1332)

4 utak. A diósgyőri várnak Nagy Lajos lengyel királysága idején betöltött fontos szerepét elsősorban az indokolja, hogy a Lengyelország felé vezető főútvonal közvetlen szomszédságában feküdt. Borbély Andor kutatása szerint a buda—lengyelországi út, a tatárjárás és Mohács között, már Miskolc környékén vezetett.

5 Ezután még sokáig, egészen a miskolci postaállomás megnyitásáig (1790) a buda—kassai, illetve tokaji posta nem Miskolc, hanem Ónod érintésével haladt, amit indokolt az, hogy a s

^ vidéken gyorsabb volt a közlekedés. A XVIII. századtól kezdve tehát teljesen Miskolc fogja össze a három irányból érkező és Pest felé tartó forgalmat. A távolsági utak a település kereskedelmére és egyúttal fejlődésére voltak jelentékeny hatással. A helytörténet és topográfia szempontjából lényegesen fontosabb azonban a helyi utak és utcák kialakulása és fejlődése. A régi Miskolc magja, minden valószínűsés szerint — a Szinvától délre, az avasi temnlom és a Lonovics utca között a Szinva árvízszintjénél magasabban lévő területen feküdt. Első adataink létezését már a XI—XII. században valószínűsítik. így elsősorban az avasi templomban 1941-ben folytatott ásatások során feltárt azonos korú körkápolna alapfalak.

0 A település első és akkor egyetlen útvonala a mai Felső Papszer utcán és meghosszabbításában vezethetett nyugati irányban, Diósgyőr felé. Miskolc és Diósgyőr között a Szinva déli oldalán vezetett az út. mert a Győri kapu létrejötte előtt (XV—XVI. szd) aligha keltek át kétszer a Szinván, mely ha lovasoknál nem is, de a társzekereknél feltétlenül nagy nehézségekkel járt, hogy a várat megközelítsék. Az első település az idők folyamán nyilván fejlődött. Lényeges szerkezeti változások azonban csak a XIV. század közepén, az 1351-es jcbbágytörvény alapján végrehajtott telekosztásokkal következnek be. A földesúr a jobbágytelkeket a mai Széchenyi utca északi oldalán osztotta ki s ezzel a már említett meglévő utcával párhuzamosan újabb utca kialakulása kezdődött meg. A Széchenyi utca, mint a két, egymástól a Szinva által elválasztott, település közötti terület vált a város piacává és ezt a szerepét évszázadokon át megtartotta. Ezt igazolják a Herman Ottó Múzeumnak a Rákóczi utca 1. sz. alatti telken végzett ásatásai is, ahol több egymásután létezett épület maradványait tárják fel. E település kb. 600 éves élettartama (XII—XVIII. szd) alatt az utcavonal alig változott. A fő-utcai piacot tulajdonképpen csak a villamosvasút (1&97) szorította ki teljesen. A fő-utca déli oldala kezdetben valószínűleg nem, vagy csak szórványosan épülhetett be, miután telkeinek egyrésze a Szinva árterületére esett és a malmokhoz mellékágak is vezettek, melyek pontos helyét illetően sajnos már csak a XVIII. és XIX. századi adataink vannak. A piac létezését igazoló első okmány 1460-ból való, .ekkoi' ,,Theatro