A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc régi építményei 1702-ig - Komáromy József: A miskolci Sötétkapu-melletti ásatások jobbágyházai

suth-szobor helyén állott. Ez még a XIV. században 'keletkezett, de okleveles említés csak a XV. századból maradt róla. 1489-ben adta át a város az avasi templom használatára. A XIX. század végén bontották le. 2. A XV. században, közelebbről 1461-ben és 1466-ban említik a régi írások az u. n. Bük-mialmoit, mely a Hunyadi-utca déli oldalán, a mostani Zenepalota és Zálogház közötti téren állott. 1461-ben már mint régebbi idő óta működő malmot bírta a Herczegés Bük-család. 1817-ben már nincs meg. így tehát a legrégebben megszűnt malom Miskolc területén. 3. A XV. században keletkezett a későbben „Vágó-imalom," (és Dőry-malom) néven ismert vízimalom. 1560 táján mint régi jogon őket illető malmot kérik vissza a diósgyőri uradalomtól a Balogh-árvák részére. Ez a malom a Béke-mozival szemben lévő kis téren, a Szinva északi partján helyezkedett el. A XVII. század közepén a Dőry-család kezébe került, tőlük pedig 4755 körül a diósgyőri koronauradalom vette el, majd a tapolcai apátság kezére jutott. Az árvíz (1878) után ezt is lebontották. A Vágó-malom elnevezést a vele szemben, a Béke-mozi helyén lévő mészárosok vágóhelyétől nyerte. 4. A „Kis-imalom" a mai Széchenyi utca 28. sz. telken, a Szinva északi partján állott már 1627-ben. (Miskolc v. jegyzőkönyve 209. lap.) A kuruckorban elpusztult malom helyére 1715-ben a város új vízimalmot építtetett. 5. A XVII. század második felében keletkezett a Borsy-család vagy Bük örökösök malma. Ennek a malomnak a helye a régi sörház déli szomszédságában, a mai Tizeshonvéd utca 15. és 17. számú házak telkei végén volt. A malom árkának és a Szinva közének a lakótelepét Vargaszög-nek nevezték. 6. 1702-ben az Ady-híd közelében, a Pecének a Szinvába torkolása fölött volt még egy vízimalom. Ez akkor a Dó'ry Andrásé volt, de 1817-ben már Fáy-malom néven írja a 'telekkönyv. 1702-ben még új létesítésű lehetett ez a „Belegrád" nevű vízközben, a Szinva két ága közé települt vízimalom. Helye a mostani Hadirokkantak-utcája (a régi Belegrád-u.) 1. és 3. számú házainak telkén állott. D) MAGÁNÉPULETEK Kúriák. A régi írásokban nem tettek éles különbséget a kúriák és kőházak között. A kúria elnevezésű lakóházakat többnyire nemesített, vagyis jobbágyi terhektől mentesített telkeken említették. Ilyen telkekkel jutalmazta a diósgyőri vár ura a neki tett hűbéri szolgálatokat. A XV. és' XVI. században a ,.kúria" elnevezést használták, de a XVII. században olykor ,,residentiális ház" megjelölés is előfordul. Miskolcon a kúriák száma nem volt nagy. Az első ház- és telekösszeírásig, 1702-ig, a következő kúriákról van tudomásunk: 1. Bük-kuria, ez a Bük-család lakóháza volt. A mai Hunyadi utca 5. sz. ház helyén állott, a mellette levő Bükmalom szomszédságában. Első említései mint kúriának 1582-iből és 1598-ból maradtak fenn. 2. Haller-kuria, vagy residentia. Ez a Meggyesalján, a mai Petőfi utca (régen Urak u.) keleti vége felé, az 5—25. számú házak valamelyikén, de a város árkán kívül feküdt 1702-ben. ,,

Kaller Sámuel uram ő Nagysága Residentiája" néven van bejegyezve a jegyzékbe. Ugy látszik, hogy a gróf Haller-család a diósgyőri vár 1678. évi pusztulása után egyideig e*be a kúriába húzódott, 3. Város kúriája. 1694-ben a város egy kúriát kapott adományképpen a királytól, mint a diósgyőri .koronauradalom birtokosától. E kérdéses kúria a városházával szemben, az u. n. Mészár utcában (ma: Tanácsház téren, a régi Megyeháza helyén) akkoriban Balogh János és Csapó János házai között' feküdt. Ezt a kúriát a török kiverése utáni években, tehát 1686 után a kincstár elkobozta régebbi gazdájától, akinek nevét egyelőre nem tudjuk megállapítani. 4. Kontfai Kis Mihály-kuriája a