A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Saád Andor: A miskolci Avas ősrégészeti problémái

A Múzeumi Hétfők előadásainak száma 1954-ben 39, hallgatóinak száma 3559 volt. A múzeum, kiállításait 1953•ban 25 998, 1954-ben 91 890 látogató tekintette meg. A Múzeumi Bizottság' a múzeum számára komoly erkölcsi és kritikai segítséget nyújt. Tagjai kivétel nélkül a múzeum önzetlen és támogatásra kész barátai. Élénk az egyes szervezetekkel való kapcsolat. E szervek közül ki kell emelnünk a pártszervek, tanácsok, szakszervezeték, a TT IT, az MSZT, valamint a Rádió, a fővárosi és miskolci sajtó, a miskolci' Déryné Színház részére adott felvilágosítást, adatokat és egykorú fénykép- és rajzanyagot. A Városi Tanács, az Építészeti Tanáccsal együtt, 1954. május 7-től a múzeumban rendezte meg a Miskolci Műemléki Napokat. Egy másik előadást a Közlekedéstudományi Egyesülettel, Zerkovitz Béla, az Ikarus főmérnöke előadóval, a korszerű forgalomról, egy harmadik előadást: a miskolci Széchenyi-utca építészeti és közlekedési problémáiról, Zsadányi Guidó és ifj. Horváth Béla előadókkal, — az Építőipari Tudományos Egyesület pedig Ruisz Rezső előadását a városgazdálkodás kérdéseiről rendezte meg, A múzeum résztvett az egyes műemlékek és a miskolci Sötétkapu helyreállításával kapcsolatos tárgyalásokon, amelyek eredményesen zárultak. A múzeum régészeti-, néprajzi-, helytörténeti- és biológiai szakkörei, — különösen a Múzeumi Hétfők egyes eleiadásai után 20 alkalommal, összesen 1372 résztvevővel folytak le. A Budai József gyümöícskertészeti szakkör pedig Szabó Béla pomológus-szalkkutató, „kiváló dolgozó" vezetésével november 19-én indult, s minden pénteken, ez év végéig 7 alkalommal, 322 résztvevővel tartotta meg foglalkozását 1954-ben. Több konkrét esetben a múzeum támogatást kapott a pártbizottságoktól, a megyei és városi tanács népművelési osztályaitól. A múzeum munkáját figyelemmel kísérte a megyei pártbizottság és Földvári Rudolf elvtárs, a megyei PB első titkára, levélben fejezte ki elismerését a múzeum dolgozóinak a Sötétkapumelletti ásatásnál végzett tudományos munkájukért. A népművelési minisztérium múzeumi főosztálya a múzeum átszervezési munkáját és működését helyszíni ellenőrzései során adott tanácsaival és útmutatásaival hathatósan támogatta. TA N I LM A /V VO K A miskolci Avas ősrégészeti problémái SAÁD ANDOR A megadott keretek között a kérdéssel csak kivonatosan és összefoglalóan foglalkozhatom. Az Avas ősrégészeti problémái 1891-ben a Bársony-házi lelettel kezdődnek. Az Avas tövében, közvetlenül a Szinva-patak jobb partján házalapozás közben talált kát hatalmas (23.8 és 19.5 cm hosszú) kalcedon. lándzsahegy körüli vita volt elindítója a rendszeres magyar ősemberkutatásnak, melynek élén Herman Ottó állt, aki azonnal felismerte a Bársony-házi lelet jelentőségét, annak eszköz voltát és ősembertől való származását bizonyítva, „szakóca" néven iktatta be a magyar ősrégészeti irodalomba. Annak ellenére, hogy a két híres kőeszköz a felfedezés idején nem diluviális (jégkori), hanem a Szinva-patak árterében, alluviális (jégkorszak utáni) rétegben feküdt és ezeket mai szemmel nézve nem szakócáknak (marokkó, Faustkeil, coup de poing), hanem lándzsahegyeknek tartjuk, mit sem von le Herman Ottó lángeszű meglátásának értékéből, mert elgondolásából kiindulva az 1906-tól rendszeresen feltárt bükki barlangok a régibb kőkorszak ősemberének gazdag kő- és csonteszközkészítő iparát hozták felszínre. A bükki barlangok régibb kőkori ősrégészeti leletei a francia terminológia szerint .a moustiéri, auriíi