A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)
A MÚZEUM ÉLETE - Leszih Andor: A múzeum ötven éve
majd a Nemzeti Múzeum Régészeti Osztálya megkezdte a barlangok rendszeres ásatását, a múzeum e célt kívánta szolgálni azzal is, hogy — sokszor minden másról lemondva, — évi segélyeiből járult hozzá e fontos ásatásokhoz. A múzeum által végzett többi ásatásokból jelentősebbek: a Nemzeti Múzeummal együtt az Avas-tetőn a mezclithikus kovabányák és szerszámkészítőműhelyek feltárása (öt éven át hét alkalommal, 09 munkanapon), Borsod községben egy újabbkőkori telep (,.bükki kultúra"). Muhi községiben egy szkitha unnatemető. Mezőnyéken népvándorláskori avartemető. Az elpusztult középkori Muhi város ásatása (6 éven át 78 napon), melyek leletei nemcsak a múzeum gyűjteményeit gazdagították jelentős módon, de sok adatot szolgáltattak fontos országos régészeti kérdések megoldásához is. Ezeken kívül még 46 kisebbnagyobb ásatást, próbaásatást végzett a múzeum és 84 megfigyelő, gyűjtő, kutató utat tett. Balázs Béla, M. Kiss Lajos, dr. Saád Andor, Megay Géza és a múzeumőr (e sorok írója, ak'i 50 éven át volt a múzeum vezetője. Szerk.) végeztek ásatásokat. A történeti, irodalomtörténeti emlékek gyűjtésének munkája sem állt meg. Amikor arra alkalom kerülhetett, gyarapította a múzeum a nevezetesebb borsodi államférfiak, tudósok, írók emlékgyűjteményét (Szemere Bertalan, Herman Ottó, Lévay József, Szendrey János). Nagy gonddal kutatta és gyűjtötte a régi miskolci festők műveit s a jelenkoriak alkotásait, különösen ha azoknak miskolci, borsodi vonatkozása volt. A néprajzi gyűjteményt, amennyiben szűkre szabott évi segélyezésekből teit és hozzáértő gyűjtő akadt, szintén igyekezett) a múzeum fejleszteni. A gyűjtést Kóris Kálmán kezdte meg (1903—ö) régi mezőkövesdi és alsóborsodi néprajzi és népművészeti tárgyak •megmentésével. Ez a nagyon becses gyűjtemény volt a néprajzi tár alapja, melyet Mezőkövesd város egy teljes matyó szobaberendezéssel bővített ki. A bánvölgyi palócok közt Istvánffy Gyula végzett folklór tanulmányokat és gyűjtést, Az újabbi időkben Saád Andor dr. és Megay Géza kutatásai és rendszeres gyűjtései gazdagították a néprajzi gyűjteményt, A természetrajzi tár fejlesztése, a Bükkiben található nagy anyag dacára, az elmúlt ötven év alatt sajnos nem történhetett olyan mértékben, mint kellett volna, pedig a múzeum vezetőségében mindig meg volt a szándék erre, de alig akadt szakértő gyűjtő, aki elvégezhette volna ezt a nagy feladatot, — nem volt főképpen lehetőség még a raktározott tárgyak jobb elhelyezésiére, bővítésére s nem állott anynyi összeg sem a múzeum rendelkezésére, amiből a gyűjtést, a gyűjtőit tárgyak jókarbantartását fedezni lehetett volna. A kőzet- és őslénytani gyűjtemény válogatott példányaiból összeállított sorozatokkal még szolgálhatta a szemléltetés, oktatás munkáját. A helyszűke miatt egy középiskolában (elhelyezett állatgyűjtemény, továbbá az államtól kapott rovargyűjtemény sajnos tönkre mentek és újjáfejlesztésről szó sem lehetett. Buday József, az országosan ismert tevékenységű és szaktudású botanikus, hosszú éveken át gyűjtött a Bükkben s általában egész Borsod megyében a múzeum számára növényeket s nagyarányú, sok új fajt, új változatot magában foglaló nagy gyűjteménye, pontos meghatározásaival, a gyűjtés helyének megjelö, lésével, — szerencsére megmaradt és a két háborúban is kevés kárt szenvedett. A múzeum eredetileg csak a szükséges szakkönyvek beszerzésére gondolt, mivel azonban Miskolcnak nern