A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

A MÚZEUM ÉLETE - Leszih Andor: A múzeum ötven éve

dományos kutatási eredményeit ismertető tanulmányok közreadásával segítse a

zt a gyönyörű építőmunkát, amelyet Miskolc város és Borsod megye dolgozói végeznek a munkásosztály példamutató vezetésével boldogabb és szebb jövőnkért. Ezzel a kiadványsorozattal is a hazaszeretet és a haladás nagy harcosának, Herman Ottónak emlékét szeretnénk ápolni s a Bükk-vidék szabad embereinek ismeretét gyarapítani. A MÚZEUM ÉLETE A múzeum ötven éve LESZIH ANDOR A múzeumot 1899. évben alapította a Borsodi Miskolci Közművelődési «s Múzeum Egyesület, mely — mint közművelődési egyesület — már 1894. évben létesült és öt év múlva bővült ki múzeumi osztállyal. A történeti emlékeket megbecsülő és a Bükk természeti szépségeit szerető Petró József ügyvéd és Gálffy Ignác felsőkereskedelmi iskolai igazgató már előbb, a Borscdi Bükk Egylet keretében, tervezték a múzeumot, de mégis célravezetőbbnek látták a város és vármegye támogatása mellett az egyesületben megszervezni, úgy, hogy az a város és vármegye oszthatatlan közös tulajdona iegyen. A múzeum elég későn alakult meg. akkor már több vidéki városban volt múzeum. Az 1870—80-as években különösen nagy volt az érdeklődés a régészeti leletek iránt, ami csak fokozódott az 1876. évi budapesti ősrégészeti kongresszus után. Mint mindenütt, itt is szükségét érezték annak, hogy a régészeti, történeti, művészeti, néprajzi emléíteket, természetrajzi tárgyakat összegyűjtsék s a múzeum az iskolán kívü'.i oktatás, népművelés eszköze és a tudományos kutatás adatforrása legyen és hogy megakadályozza a kincskeresők, üzleti haszonra dolgozó régiségkutatók, a jóhiszemű, e turkálásaikkal kárt okozó magángyűjtők munkáját és ne engedje, hogy az értékeket elhurcolják. Fontos volt ez különösen itt Borsod megyében, ahol annyi, múzeumban őrzésre alkalmas, emlék és annyi megoldandó tudományos probléma van. Itt a hegyvidék s az alföldi síkság érintkezési pontján, a természeti adottságok gazdag bőségében minden korban volt emberi település, emberi munka, így van ezekről tanúskodó lelet, emlék is. Elég, ha országos szempontból is fontos barlangkutatásokra, az avasi mezolithikus kovabányászásra, az újabb kőkori „bükki kultúra" páratlanul szépdíszű edénymaradványaira, a szkithák emlékeire (Zöldhalom pusztai aranyszarvas) a kotinus kelták vasművességáre mutatunk rá. A megye területén zajlott le 1241-ben a muhi csata, 1596-ban a mezőkeresztesi ütközet, tehát a tatárjárás és pi török hódoltság- keserveiből is bőven kijutott a megyének, de maradt itt ebből a korból kutatni és megőrizni való emlék is. Az 1707. évi ó

n

odi országgyűlés, ahol Rákóczi hűséges kurucai olyan igaz lelkesedéssel mondták ki a Habsburgok trónfosztását, ha