A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc régi építményei 1702-ig - Komáromy József: A miskolci Sötétkapu-melletti ásatások jobbágyházai

kápolna alatt" megjelöléssel látták el. A kápolna falai eltűntek, de a körü­lötte lévő temető előkerült a térszín rendezése alkalmával, amikor az 1920-as években és 1954-lben, az új vaskoriatok elhelyezése alkalmával, igen sok emberi csontváz került a fel­színre a földmunkálatok során. 5. Mindszenti kápolna, A mai Mind­szenti templomi helyén a középkor vé­gén egy kis kápolna állott, az ottani ispotályban elhelyezett aggok és bete­gek számára. Ez a XV. századiban lé­tesült és 1544-ben szintén elpusztult. A régi építmény nem épült újjá, ha­nem a szomszédos telken a XVIII. század elején a mai u. n. Mindszenti templom létesült, ez azonban csak névutódja a régi hasonló nevű kápol­nának. 6. Boldogasszony-tamplom. Ez a kis templom az újvárosiak kápolnája volt a Pece északi oldalán. A XV. század vége felé épült gótikus stílusban. Alap­falai 1954—55-ben csatornázási föld­munkálatok közben kerültek felszínre. Hosszúsága 6 öl, szélessége 4 ölnyi volt, de nyugat felől egy négy öl hosz­szú és 2 és fél öl széles helyiséggel toldották meg. Csak egy fél évszáza­don át állott fenn, mert 1544-ben ez is elpusztult. Földalatti alapzata és ol­dalfalai még jóidéig megmaradtak. Mellette egykor temető terült el. Mi­kor a mai minc'rita templom 1729—42 között épült a rendházzal, a régi templom-romtól kelet felé vagy 50—100 méter távolságban, akkor még az el­pusztult templom maradványait fel le­hetett ismerni. Később a föld feletti részéket elhordták, csak a mélyebben fekvő alapzat maradt meg, s ez került most elő a Pece hídjánál, 2—3 méter mélyen a felszín alatt. 7. Deszika-templesn. Mikor a XVI. század végén megszüntették az el­pusztult Boldogasszony-kápolna mel­letti temetőt, egy pestisjárvány idején a Tetemváron nyitották meg az u. n. külső temetőt. Itt gerendákból és desz­kákból róttak, össze egy csűrhöz ha­sonló ravatalozó építményt, vagy amint a XVII. században mondták: ,.isteni szolgálatra való színt". Az első Deszka­templom 1724-ig állott fenn, amikor a régi helyén egy nagyobb, tornyos fa­alkotmányt, u. n. deszka-templomot építettek. Ezt aztán később, 213 évi fennállása után, 1937-ben lebontották s a következő esztendőben építették a régi helyére, ugyancsak fából, az új tetemvári református templomot. B) TEMETŐK Valamennyi régi temető a templo­mot, vagy kápolnát fogta körül. 1702-ig, az első miskolci telek-kimu­tatásig négy temetőről tudunk. 1. Az avasi temető a XI. századtól kezdődőleg a mai napig használatban van. Eibben a temetőben kimutatható­lag a XII. század elejétől kezdve ál­lott a mai nagy gótikus templom előd­je, az egyszerű falusi jellegű kőtemp­lom. Ugyancsak az avasi temetőben foglalt helyet a mai harangtorony elődje és alépítménye, a XV. századi eredetű Szent Mihály-kápolna. 2. A3 Avas-tetőn a XIV—XVI. szá­zadban a Szent György-kápolna körüli sírkertben szintén temetkeztek. 3. A harmadik temető az újvárosiak sírjaival a mai Deák-szobo'r melletti téren volt. ÍRavatalozóhelyül a Boldog­asszony-templom szolgált. Ez a temető csak a XV. század második felében és a XVI. században volt használatban. 4. A negyedik régi temető az u. n. tetemvári, vagy Deszka-temető, mely a XVII. századtól a mai napig hasz­nálatban van. Ebben a sínkertben egy­másután és ugyanazon a helyen há­rom fatemplom szolgált ravatalozó és szertartási célokra. C) VÍZIMALMOK Miskolc (város helyrajzának állandó támpontjai a Szinva vize mellé épült vízimalmok is. A középkorban már hárem vízimalom kerekét forgatta a Szinva folyóból a malomárokba terelt vízfolyás. Az 1878-as nagy árvíz után fokozatosan mindegyik miskolci vízi­malmot elbontották. 1. Legrégibb eredetű vízimalmunk az u. n. Pap malom, mely a mai Kos­

Next

/
Oldalképek
Tartalom