A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc régi építményei 1702-ig - Komáromy József: A miskolci Sötétkapu-melletti ásatások jobbágyházai

Miskolc régi építményei 1702-ig MARJALAKI KISS LAJOS Miskolc város csak az Anjouk feudális monarchiájának vége felé indult meg a városiasodás útján. I. Lajos király 1365-ben csatolta az akkor még Miskolc falut (villa Miskolc) a diósgyőri királyi várbirtokhoz, de ezután már mezőváros (oppidum) lett a rangja. A vásártartás mellett az iparosok betelepedése és az elterjedt szőlőmívelés kezdte itt az Avas-alján kialakítani a városias jellegét. Az első nagyobb építményekre jellemző, -hogy az akkori feudális korban az egy'ház befolyása alapján, főleg templomok, kápolnák és a

z iskola voltak az első nagyobb épületek. Mivel magában a városban eleinte csak föld míves jobbágyok és kézműves iparosok laktak, lakóházaik is csak sárból, vályogból,- paticsból, esetleg fatörzsekből voltak rakva, illetve összeróva. A XV. században azonban már a diósgyőri vár tisztjei közül — hűbéri szolgálataik jutalmául — többen szereztek háztelket Miskolcon s ezeken a telkeken kőházat, olykor kúriát építettek, amelyeket a királyi földesúr nemesi kiváltságokban részesített. Ilyen jobbágyi terhek alóli mentesítést néhány gazdagabb iparos és kalmár is kijárt, úgy, hogy egy évszázad múlva, 1563-ban például már 21 nemesi telek volt Miskolc városában, mégpedig 17 az óváros-részben, 4 pedig az Újvárosban. A kúriák számát ebben a korban nem lehet pontosan megmondani, mert a nemesített telkek egy részén a tulajdonos ugyanolyan egyszerű házat épített, mint amilyenek a jobbágy telkeken állottak. Viszont jobbágyi terhet viselő funduson (háztelken) is előfordult, hogy a jobbmódú polgár rangosabb kőházat emelt. A házakon kívül nagyobb építménynek számítható a három ősibb, középkori és a három aránylag újabb, XVII. századi keletkezésű vízimialfam is. Ellenben a hegyi pincék előtt álló borházak közül talán egy sincs olyan, amelyik 1702 előtt épült volna. A) KÖZÉPÜLETEK 1. Miskolc legfontosabb műemléke az avasi templom. Erről az országos jelentőségű műemlékünkről olyan bőséges irodalom áll rendelkezésre, hogy itt ezzel foglalkozni nem kívánok. Az avasi templom Miskolc város településének csaknem kereken ezer éves sarkpontja, s alatta a Szinva déli oldalán alakult ki még az Árpád-korban a városmag. 2. Az avasi torony 1557-ben épült fel mai alakjában. Azóta nem égett le. Alapzata és földszintje még a XV. századból való, amikor előzőleg temetői célra szolgált, t. i. ez volt a Szent Mihály-kápolna, amely 1544-ben a templom pusztulása idején szintén leégett. 1557-ben. már a közben megtörtént reformáció után, kápolna jellege megszűnt, ehelyett falainak felemelésével harangtoronnyá alakították át. 3. Iskola. A mai múzeum épülete 1453—1898 között iskolai célokat szolgált. Mint tanítási intézmény, a XIV. század végén keletkezhetett s 1453-ban már mint városi kis gimnázium virágzott. Azóta a volt iskolaépület sok átépítésen és toldáson ment keresztül. Legrégibb megmaradt részei a XV/XVI. század határáról és 1668-ból valók. A/. emeletet csak 1791-ben húztálk rá a régebbi földszintes részekre. Elpusztult egyházi épületiek 4. Szent György-kápolna. A középkorban az Avas-tetőn •— a mostani kilátótorony táján — állott ez a teljesen eltűnt építmény. Még 1376 előtt keletkezett, mert ebben az évben már a mellette elterülő szőlőhegyet is ?. kápolnáról nevezték él Szent György hegyének. Ez a kis kápolna mintegy két évszázadon keresztül állhatott fenn a körülötte elterülő temető kerítésén belül. Az 1544-es pusztulás után nem épült fel újból, de a neve nem enyészett el, mert a hajdani kápolna alatt húzódó pincesort még évszázadok múlva is „a