A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Saád Andor: A miskolci Avas ősrégészeti problémái

lálju'k a kovakőpadok maradványait is. A Tűzkövestül nyugatra, az Alsó Szent Györgyön és a Felső Szent Györgyön, szintén a szőlőkben és megművelt földeken találjuk meg a kovakőszilán'kckat. A legjelentősebb lelőhelyek az Alsó Szent Györgyön a veit Világi Kálmán-féle szőlő, a Felső Szent Györgyön pedig a Tré'ki-Törökés Hajós-szőlők, továbbá azok közvetlen környéke. A kovakőszilánkok előfordulása ezeken a területeken azonban jóval gyérebb, mint a Tűzkövesen és mégis az Alsó- és a Felső Szent György most említett területein találhatók leginkább az emberi megmunkálást eláruló darabok és kész eszközök. Az itt talált eszközök méret, forma, kidolgozás, sőt anyag szempontjából is lényegesen különböznek a kovakőbányagödrök feltűnően nagyméretű, durva eszközeitől, de akadnak ilyenek felszínesen a szóban forgó területeken is. Az Alsó- és Felső Szent Györgyön -gyűjtött kőeszközök legnagyobbrészt vékonyabb-vastagabb pengék, vakarok, lándzsa és nyílhegyek, discusok, vagy pedig a munkaéleken szilánkolt, retusált, csorbult véső- és gyaluformájú darabok. A legfinomabb művűek eddig a Világi Kálmán-féle szőlőből kerültek elő. A most leírt eszközökhöz kifejezetten hasonló, részben felszíni leletek az egri Kőporos és az Ózdi Múzeum írod Herman Ottó: A miskolci tüzkőszakócák. Természettudományi Közlöny, XXV. kötet, 1893. évi.. 284. füzet A miskolci paleolit lelet. Archeológiai Értesítő, XIII. kötet, 1893. évi. Ugyanez német nyelven kiadva a Mitteilungen der Anthropolog. Gesellschaft in Wien c. folyóirat 1893. évfolyamában. A borsodi Bükk ősembere. Természettudományi Közlönv XL. kötet. 470. füzet. Zum Solutréen von Miskolc. Mitteilungen der .Vnthropol. Gesellschaft in Wien. 1906. XXXVI. B. Hcernes: Der diluviale Mensch in Europa. 1903. Brauschweig. Halaváts Gyula: Miskolc város földtani viszonyai. Földtani Közlöny, 1891. Papp Károly: Miskolc környékének geológiai viszonyai. A Magyar Geológiai Intézet évkönyve. 1907. XVI. kötet, 3. füzet. körzetéhez tartozó Bükkmogyorósd. Nekézseny és Sáta községek környékéről szintén ismeretesek. Kérdés, vájjon az Avastetőn talált példányok kivétel nélkül az átmeneti kőkorszakból származnak-e. vagy pedig akadnak közöttük régibb, paleolitos eszközök is? Ugy véljük, hogy az Avastetőn talált és még a régibb kőkor technikájával készült eszközöket ezidőszerint csupán ismereteink fogyatékossága miatt, kényszerűségből soroljuk egységesen a mezolitikumba. mivel azokat felszínesen, vagy többszörösen átforgatott felszínes rétegekben találva, kísérőfauna hiányában kellően 'különválasztani még nem tudjuk. Az avastetői lándzsa és nyílhegyek megfigyeléseink szerint egyik, mégpedig következetesen a domborúbb felszínükön mutatnak gondosabb megmunkálást. Ezzel szemben a szeletai babérlevél alakú lándzsa- és nyílhegyek mindkét lapjukon egyaránt domborúak és mindkét lapjukon egyaránt kidolgozottak. A szeletai lándzsaés nyílhegyek igen finom- kalcedon]a, mely megmunkálásra kiválóan alkalmas, kimutathatóan nem avasi eredetű, hanem a diósgyőrkörnyéki Tatárárokból való. Ugy gondoljuk, hogy az avasi probléma tisztázása az ősrégészeti kutatás haladó módszereivel megoldható és egyben időszerű is. alom: Dr. Hillebrand Jenő: Über ein Atelier des Prorocampigniens in Miskolc. Eiszeit und Urgeschichte, 1928. V. B. Neuere Ausgrabungen auf dem Avasberg bei Miskolc in Ungarn. Eiszeit und Urgeschichte, 1928. V. B. Der Stand der Erforschung der aelteren Steinzeit in Ungarn. Bericht der Römisch-Ungarische iKomission, 1934/35. Die aeltere Steinzeit Ungarns. Arch. Huns. 1935. XXVII. Kadics Ottokár: A Szeleta-barlang kutatásának eredményei. A Magyar Földtani Intézet Evkönyve. XXIII. kötet, 4. füzet, 1915. Budapest. Vértes László: Az egri mezolitikus lelőhely. Acta Archeol. Acad. Scient. Hung. I. 1951 Budapest.