Kiszely Gyula: A diósgyőri szénbányászat kezdete 1767-1868 (Múzeumi Füzetek 18-19. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1963)
A Diósgyőri Koronauradalom kialakulása A Dicsgyőri Koronauradalom területe 1755 előtt az Egri Káptalan é>' mindazoknak a birtokosoknak tulajdona volt, akik az uradalmatjelzálog alapján birtokolták. Mária Terézia ezektől a birtokosoktól 1755-ben vette át az uradalmat. Az átvétel után az uradalom intézőjéül Rotter stein Ignác prefektust nevezték ki. Mária Terézia 1770 július 28-án Fazola Henrik javaslatára vasgyár építését rendelte el a Garadna völgyében Szentlélek pusztán. A gyár építéséhez szükséges építési anyag biztosítása a kamarai uradalom feladata volt, s így a fejlődő magyar ipar támogatásában tekintélyes szerephez jutott. Az uradalom területén lévő szén vagy on tiüajdonosa a kamarai uradalom volt. Az épülő vasgyár felett a felügyeletet a Szomolnoki Allamjavak Igazgatósága, majd később a Selmecbányái Főkamaragrófi Hivatal gyakorolta. Ez a felügyeleti jog többször változott. A diósgyőr-hámori vasgyár 100 esztendei üzemeltetés után elavulttá vált, 1868-ban az új magyar kormány az uradalom területén Miskolc és Diósgyőrközött egy új vasgyár építését határozta el. A vasgyár tehát uradalmi területre épült, a felügyelettel a m. k. Államjavak Igazgatóságát bízták meg, Gombosi János igazgatása alatt. Ez az igazgatóság látta el a felügyeletet a szénbányászat és az erdészet felett is. A diósgyőri Állam javak Igazgatósága pedig a Szomolnoki Bányaigazgatóság főfelügyelete alá tartozott. A pénzügyminisztérium 1870 május 18-án az uralkodó rendeletére a diósgyőri Államjavak Igazgatóságát Bányaigazgatóságeá szervezte át és hatásköréből az erdészetet kivonta. Ez a dekrétum egyidejűleg megszüntette a Szomol-noki Bányaigazgatóságot és annak hatáskörét a diósgyőri Bányaigazgatóságra ruházta át. Az új vasgyár és szénbányászat felett a legfelsőbb felügyeleti jogot a diósgyőri Bányaigazgatóságon keresztül a Selmecbányái Bányaigazgatóbóg gyakorolta. Az újonnan létesült diósgyőri Bányaigazgatóság hatáskörébe tartoztak: a diósgyőri Bányahivatal, a szomolnoki Bányahivatal, a szomolnoki kohó igazgatósága, az aranyidai Bányahivatal, az aranyidai kohó igazgatósága, a diósgyőri vasgyár igazgatósága és a só eladása Sóvárott. A szomolnoki Bányaigazgatóság az 1870-ben történt megszüntetése utáir is folytatta tevékenységét 1891 augusztus elejéig, valószínűleg azért, mert egy ilyen fontos hatóság áthelyezése Diósgyőrbe hosszabb időt vett igénybe, s-azonkívül elhelyezési nehézségek is fennállottak.
