Kiszely Gyula: A diósgyőri szénbányászat kezdete 1767-1868 (Múzeumi Füzetek 18-19. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1963)
Miskolc— Debrecen és Miskolc—Kassa vasútvonal gőzmozdonyait és a vasút . által összekötött területek lakosságát szénnel ellássa, egyedül csak a bánya és a miskolci vasútállomás közti vasútvonal hiányzott. A nógrádi szénmedence ekkor még nem számított vetélytársnak, mert a Budapest—Hatvan és Hatvan—Salgótarján vasútvonalat csak 1867. IV. 2-án, illetve V. 19-én nyitották meg, viszont a Hatvan—Miskolc vasútvonalat pedig csak 1870. III. 16-án [73]. így az ország északi, keleti és déli része felé a diósgyőri szénnek versenytárs nélküli útja biztosítva volt 1867-ig, amit kihasználni nem tudott és így fejlődésre sem volt alkalma. A feltárt diósgyőri területen szenet tartalmazó rétegcsoport — Hantken Miksa megállapítása szerint — egymással váltakozó tályog, márgapala, homok, homokkő és szénpala rétegekből áll. A csanyiki völgyben végzett fúrásokkal 4 széntelepet tártak fel 1,1+1,6+ +2.1+1,5 = 6,3 méter összes szén vastagsággal, a perecesi völgynek a diósgyőri völgybe torkolásánál lefúrt fúrólyukban 3 széntelepben 1,3+1,3+1.0= =3,6 méter összes szén vastagságot, a Miskolcra vezető út mellett végzett fúrásokban 5 széntelepben 1,3+4,0+1,6+0,9=9,4 méter összes szén vastagságot mértek. A fúrólyukakkal megfúrt széntelepeket nem tárták fel, hanem csak azokat a telepeket, amelyek kibúvása olyan helyen van, ahol kevesebb munkával és költséggel hozzá lehetett a szénhez férni. A mélyebben fekvő széntelepek feltárása nagyrészt a szén szállítási nehézségei miatt maradt el. A tárókkal feltárt széntelepek — Hantken szerint — a következők: a perecesi és pálinkási völgyben az 1—1.3 méter vastag Mátyás és Wiesnertelep, a Csanyik völgyben az 1—1,3 méter vastag Berta-telep, a Gyertyán völgyben a 3 méter vastag Scheuchenstuel és Adriány-telep. A feltárt széntelepeket az 1870-es évek kohászati tapasztalatai alapján Hantken vizsgálatai szerint a következő csoportosítás szerint osztályozta: 1. a perecesi, vagy Mátyás telepi szén a legsilányabb minőségű és vaskavaráshoz csak jobb minőségű szénnel keverve használható, 2. a pálinkási, vagy Wiesner telepi szén az előbbinél jobb és egymagában is használható kavaráshoz, 3. a csanyiki, vagy Berta-szén, mindkét előbbinél jobb és egymagában is használható havaráshoz. hegesztéshez jobb minőségű szénnel használható, 4. a gyertyánvölgyi, vagy Scheuchenstuel-szén a legjobb, s nemcsak a kavarási eljáráshoz, hanem hegesztéshez is egymagában jól használható. A felsorolt szénfajták elemzési eredményei Hantken szerint: perecesi pálinkási csanyiki gyertyánvölgyi 46.42 47,64 18,40 18.35 5.34 11.92 29,84 22,07 [74i. A diósgyőri szénbányák feltárása 1867-ig valójában megtörtént. Az illetékes irányító szervek ismerték már a szén minőségét, adva volt a felhasználó terület a diósgyőr-hámori vasgyár, a vasút, egyéb ipari üzemek és a nagyközönség, í-, (L^aroon) % Vegyileg kötött víz % Hamu % Hidroskopikus víz 35,71 44.36 16,54 18.03 15,62 9,46 32,13 24,15
