Komáromy József: A diósgyőri várban 1958-60-ban végzett ásatások régészeti és építéstörténeti vonatkozásai (Múzeumi Füzetek 13. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1961)

A Bécsi Képes Krónika Nagy Lajos korában készült és miniátora a király udvarában élt Medgyesi János mester volt. Ez a miniatura a királyt udvarával együtt ábrázolja a XIV. század jellegzetes udvari figuráival. A királyi udvarban élt miniátor arcképileg hű ábrázolást ad a királyról. Nagy Lajos volt az, aki a középkori Miskolcnak is városi rangot jelentő szabadalmakat adott először, és aki először látta el városi pecséttel az Oppidum Miskouch-ot. ték azt, hogy a ma látható vár elődjeit tisztázzák. A kővárat megelőző időket illetően ma is feltevésekre vagyunk utalva, de annyi már bizonyos, hogy a késő La Téne-kor és a szláv betelepedési korszak kerülhet itt szóba éspedig olyan értelemben, hogy a Geuru-nak ismert megerősített hely a XII. századot megelőző időben törzsi, majd földesúri gazdasági központként működött. Ilyen leletanyagot azonban a mostani területen és mélységben nem találtunk. Másképpen mutatkozik a mai várat megelőző kő-vár fennállásának kérdése. Írásos emlékeink között — Anonymus szűkszavúságát itt mellőzve -*• legelőször 1248-ban tűnik ki a vár léte, a következő szószerinti idézetben: „... et separat a terra Noggeur vocata, castri nostri de Borsod...", azután 1261

j

ben: „...a terra Noguar, castri nostri de Borsod ..." Ez a két okirat idézete: Noggeur és Noguar nevének konfigurációja nem azonos főnevet jelent. Elírásról sem lehet szó és a feloldás hibájáról sem, miután a két okmányt hazai középkori okleveleink legkiválóbb kutatója egyazon kötetben adta közre. [7] Az első feloldása: Nagygyőr, a másodiké: Nagyvár. Talán nem járunk