Komáromy József: A diósgyőri várban 1958-60-ban végzett ásatások régészeti és építéstörténeti vonatkozásai (Múzeumi Füzetek 13. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1961)

hatalmának, rangjának még megfelelőbb legyen. A dédesi vár egy toronyíalcsonk kivételével teljesen elpusztult, míg a győri továbbfejlesztett kővár olyan értelemben maradt fenn az utókornak részleteiben, mint a továbbiakban látni fogjuk. De a könnyebb tájékozódás kedvéért előrebocsátom, hogy a IV. Béla és az Emyék által sorozatosan kibővített győri várból: a mai délnyugati torony kevés falrészlettel, legépebben pedig a vizesárok belső oldalán végigvonuló várfalöv maradt meg korunkra. Ez a IV. Béla által alapított, majd Ernye bán és fia, István által tovább bővített győri vár korának, a XIII. századnak tipikus alkotása. A szabálytalan alaprajzú várak sorába tartozik. Hogy csak a mi környékünkön maradjunk — Füzér, Boldogkő, Regéc vára is ebbe a vártípusba tartozik. E szabálytalan alaprajzú várakban a beépített terület állandóan bővült, minden tulajdonos épített hozzá az idők folyamán, a terepalakulás lehetőségeit kihasználva. A vizesárok belső oldalán emelkedő várfal övet Möller István, — Ernye bán fia, István idejére teszi. Ezt a kormeghatározást Gerő László is elfogadta. Ez a várfalöv — és benne az Ernyekori belső vár — jelentheti a sokat vitatott Castrum novum kifejezésben az akkor kialakult teljes kiépítési szakaszt. A várfalövet az ásatás folyamán megvizsgáltuk, a leásás pedig az északkeleti övrészen egészen a vizesárok medréig tartott. (Itt találtunk, a mederbe hajítva, egy egyfontos XVII. századi ágyút, amelyet fa-lafettá jávai együtt dobtak annak idején a vízárokba.) A várfalöv gondos kőfaragó munkával készült. A nagy méretű, szürkés mésztufa kváderlapok hossza átlagban egy és másfél méter között mozog, sok helyen megközelíti a két métert. A kváderkövek felületmegmunkálása — szakmailag kifejezve — dőlésben készült elhaltával, úgynevezett nagyolt hasábok átdolgozás (glattolás) nélkül, élszegélyezésük nincs. A változó hosszméretek ellenére is gondos kötésben fekszenek, vízszintes hézagsorokban. A falsík eredetileg is vakolatlan volt. Ez tipikus románkori falazási mód, a kváderkövek gondosan függőzött homloksíkja képezi a fal burkolatát, mögötte a fal belseje — a falmag különböző nagyságú, mészkő- és piroxénandezitből áll össze, hidraulikus mésszel kevert andezittufa-őrlemény habarcsa között. A várfalöv szilárdságára jellemző, hogy minden hibásodás nélkül áll hétszáz éve azokon a szakaszokon, ahol az újkori kőbányászok még nem bontották meg. Ez a kváderes várfalöv — a maga szabálytalan alaprajzával — szorosan követi a várat tartó mészkőplató szélvonalait, és csak az északnyugati saroknál húzódik kifelé. Ez azt mutatja, hogy az Ernye-vár kapuzata is ezen a részen lehetett. A várfalövnek ebbe a szabálytalan alaprajzába kell elképzelnünk a IV. Béla és Ernyék alatt kiépült belső várat. Ennek az első várnak a magja valószínűleg a mészkőplató déli oldalán épült ki először. Itt a legmagasabb a plató, sziklái ma is a napvilágon vannak. A legmélyebb az északi részen, ahol — mint az ásatások feltárták — már tekintélyes humuszréteg takarja. Ebből az első várból maradt meg az öregtorony 10,50x10,50 külső méretével, (belméret 4,35x4,17 m). Ez az öregtorony lett a mai, nagylajosi vár délnyugati tornya. Déli és nyugati fala ma is áll, meggyengült északi oldalát azonban még a nagylajosi vár építésekor lebontották és újrahúzták. Ez az öregtorony a mai diósgyőri vár legpusztultabb és legproblematikusabb része. Vegyük szoros vizsgálat alá és rögzítsük le a következőket: Alaprajzilag „nincs benne" a nagylajosi négytornyos vár négyszögében. A hozzáfalazott nyugati homlokfallal nem képez egyenest. Ez a vonal tompa szögben kelet felé elhajlik. A homlokfalsík 55^50 m hosszú és a 32. méternél elhajolva köt az öreg toronyba. Ez szabad szemmel is kivehető. E jelenségnek az érdekessége az, hogy ezt a tompaszöget egyetlen régi és ú| felmérés nem mutatja, csupán Lux Géza felmérésénél található. A nagylajosi vár négyszögét — a papíron megrajzolt négyszöggel eddig 55,50x45,10es méretben szabályosnak vették, holott az északi oldal tényleges hossza 46,40 m. E torony problematikájához tartozik az északi hosszoldal keleti sarkánál található és a toronyfalazat tömegében benne álló l,60xl,90-es nyílás. Előtte