Komáromy József: Miskolc élete az Anjouk alatt (Múzeumi Füzetek 12. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1962)

A diósgyőri vári ásatások alkalmával előkerült ikontöredék. Anyaga zöldes zsírkőpala. Ábrázolási módja azonos a középkori elefántcsontból faragott ikonokéval. Ez az ikon valószínűleg a Nagy Lajos-kori királyi udvar berende­zéséhez tartozott, házioltár, vagy hordozható oltár egyik szárnyának betétje. Ismeretlen mestere az Ochrida-tó környéki kolostorok faragóival hozható összefüggésbe, ez a balkáni vonatkozás megma­gyarázható Nagy Lajos feleségének, Erzsébetnek bosnyák származásával. A magyarországi művészeti anyag ritka példánya. Hátlapján — a val­lásos témához nem tartozó, könnyed vonásokkal bekarcolt koronás női fej található, egy a királyi udvarban élt művész kezevonása. A diósgyőri vár nyugati szárnyá­ban állott fogadóterem egyik boltozati záróköve. A vár építésénél közreműködő ismeret­len kőszobrász alkotása, az 1343—1370 közötti időből. Nagy Lajos feleségének, Erzsébetnek a portréja. A király­né arcmása, ugyanilyen un. krüzellerfejdísszel, a rendelésére készült zárai Szt. Simeon-szarkofág királyné-portréjával teljesen megegyezik. A realisztikus alkotás a prágai Varier-műhely király­portréinak stílusát idézi fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom