Komáromy József: Miskolc élete az Anjouk alatt (Múzeumi Füzetek 12. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1962)

Külföldi vándorkereskedő a XIV. szá­zadban. (A heidelbergi Manesse-kódex illusztrációja.) Károly Róbert 1335. évi visegrádi találkozója a cseh és lengyel királlyal, az itt hozott határozatok nagy nemzetközi áruforgalmat tettek lehető­vé. Innen datálható az északkeleti or­szágrészek előbb nyugati, majd északi irányú kereskedelmi forgalmának foko­zott fejlődése. Ezt segítette az arany­forintok és ezüstgarasok kibocsátása, amelyből jelentős miskolci pénzleletet őriz a Herman Ottó Múzeum. A Miskolc-Sötétkapu mellett az 1,10 m-es szinten kibontott kétosztású, pitvaros (?), lépcsőfeljárós, földbe­mélyített gabonásveremmel ellátott paticsfalú parasztiház — az agyag­edénytöredékek tanulsága szerint még a XIII. század végén épült fel, közvetlenül a középkori piachely szélében. Északi beépítési vonala 5 m-rel esik beljebb a mai járdavonal­nál, ennyivel volt szélesebb az útvonal. Az Anjou-kor közepe, felé lebontották, elplanirozták maradványait és magasabb szinten felépítettek a helyén egy kőházat. Ennek falmarad­ványait csak a déli vonalon találta meg az ásatás és így ennek az első kőháznak rekonstruálása nem lehetséges. Árufuvarozás a kö­zépkorban. (1502-ben, Strassburgban ké­készült fametszet).

Next

/
Oldalképek
Tartalom