Komáromy József: A múzeumépület - a középkori scola - építéstörténete (Múzeumi Füzetek 10-11. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1960)

ben megállapított, kitűnt, hogy a 7 + 2 telek pontosan beilleszthető az Állami Áruház — Széchenyi utca 11—13—15—17—19—21. számú mai telkekbe. Ennek felismerése során most már sikerül a miskolci főutca egyik XV. századi házsorára fényt derítenünk. így állapítható meg, hogy a lebontott Széchenyi utca 21. számú ház nyugati felében állott „a plébános háza". Ez alatt korántsem a plébánia értendő, amely — mint az előző kutatások megállapították — a papszeri református paplak földszinti falaiban húzódik meg, hanem az a főutcái kőház, amely valószínűleg Miskolczi János plébános egykori haszonvételei közé tartozott és a plébános húzta annak hasznát [14]. Hogy ez a ház a későközépkori piac csomópontjában, haszonvételben mennyit jelentett a XV. század folyamán, azt össze kell vetnünk a mátyáskori kereskedelmi élet kifejlődésével. Nem tévedünk, ha arra gondolunk, hogy nemcsak ez a „plébános kőháza", hanem a Bold. Szűz és Szt. Mihály háza is (mindegyikhez külön 6—6 hold szántó járult) talán a legelső miskolci haszonbérbe adott üzletekként, boltonként funkcionált. Ezt a feltevést alátámasztja még az tény, hogy a XVIII. századi két ismert kereskedőház, a Zsámbok és Rósa görögök bérlete — a Széchenyi utca 13 (a mátyáskori Szabó Gergely-féle), és a 15. (a mátyáskori Bold. Szüz-ala- • pítványház) a mai banképület nyugati féltelkén épült [15]. A gótikus scola és további bővítése \ középkori magyar városok sorában a XV. század első fele az iskolák alapításának ideje. A Miskolccal nagyjából egyforma Ungváron például már működik a scola oppidi (a mezővárosi iskola.) A korai alapítást még egyéb közjogi privilégiumok biztosítják, amelyek előbbre viszik a város autonómiájának erősödését. Miskolc a XV. század elején (1405) már a Zsigmondi fogalmazású civitas. Ez a városi rang még nem a civitas regiae, a szabad királyi város rangja, de már több az oppidum-nál. Talán szabad mezővárosnak, vagy kiváltságos mezővárosnak lehetne nevezni. A századeleji vagyonosodó. piacokat járó és tanácsi befolyással bíró iparűzők nem elégednek meg a tapolcai és diósgyőri kolostorok papi iskoláival, azok befogadóképességével és színvonalával. A feltörő vezető réteg iskolát, kíván, amelyet ugyan egyházi erők látnak el. de az irányító hatalom már — a kegyúri privilégium folytán — a vezető vagyonos iparűzők kezében van. Ilyen körülmények között jön létre az első iskola a középkori Papszer elején álló térségen. 1450 körül, mint láttuk, már áll a scola, mint a város felemelkedésének egyik bizonyítéka. Nagyon valószínű, hogy az iskola építésének ügye már a Zsigmondi koragőtikus avasi templom befejezése után nemsokára felvetődött. De mindenképpen megelőzte a későgótikus (mai) templom építését, amelynek idejét 1465—1489 között tudjuk. v/" annak olyan feltevések, amelyek az első scola épületét könnyebb anyagból készültnek vélik, és csak ennek megrokkanása utáni időre — a XVI. század elejére — tennék a mai iskolaépület ősi részének falait. Ezek a feltevések a krónikaíró idősebb Szűcs Sámuel XVIII. századvégi megállapítására alapozódnak, mely szerint ,.. . . ebbe az esztendőbe (1796) tavaszkor elrontották azt a vén klasszist, mely volt a kúria (az iskolaépület) napkeleti részének déli oldalán építve sok esztendőktül fogva. Ez a klasszis még góthus munka volt és talán egyidős a nagytemplommal. Melly sok derék fiak kerül-