Komáromy József: A múzeumépület - a középkori scola - építéstörténete (Múzeumi Füzetek 10-11. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1960)

itT ost, az 1960-ban, a Nemzeti Színház melletti Széchenyi utca 21. -L"- számú (ún. Dadányi-ház) lebontása alkalmával végzett kutatások és előkerült leletek láttak el bennünket meglepő új adatokkal. Ez a kutatás felfedte egy XVI. századi lakóház maradványiat és az itt előkerült gótikus megmunkálású faragott kövek elárulták, hogy ezen a helyen — még a XV. században épült kőház igényes kivitelű és gótikus ajtó- és ablakkeretekkel felépített lakóház volt. E lakóház kora a legnagyobb valószínűséggel a XV. század második felébe tehető. Gótikus megmunkálású kövei nem építőanyagként voltak felhasználva, amire esetleg következtethetnénk a koragótból átépített későgótikus avasi templom kiselejtezett köveire. Ezek a gótikus megmunkálású kövek faragott felületein habarcsmentesek voltak és ilyen állapotban hevertek a XVI. századi paticsház romhalmazában, illetve rétegében. Ez a gótikus kiképzésű kőház a legnagyobb valószínűséggel 1544-ben, a török beütés alkalmával dőlt romba, miután leégett és a romterületen építették azt a XVI. századi egyszerűbb lakóházat, amelynek korát viszont Miskolczi Mihali fazekasmester szignált kályhacsempéi datálják az 1570 körüli időkre [12]. TT árostörténeti emlékanyagunkban teljesen új ez a felfedezés. S gyö* kérésen revízió alá véteti azt a kialakult képet, amelyet az Oppidum Myskolcz városképéről eddig ismertünk és leletek hiányában eddig megrajzoltunk. De ha a további, a miskolci ősi scolával kapcsolatos — eddig nem publikált — gótikus leleteket is ezzel összevetjük, megállapíthatjuk, hogy amint a 2500—3000 lakosú Eperjes, vagy a 4—5000 lakosú Sopron, Bártfa, Pozsony, vagy a 7—8000 lakosú Buda és Kassa nem szűkölködött a gótikus kőcsipkés városképben, a mátyáskori 2500 körüli lélekszámú Miskolc is fel tud mutatni — most már két ismert — gótikus kőházat. Az egyik az említett Széchenyi utca 21. szám helyén a Mátyás korában épült lakóház, a másik pedig, mint lentebb látni fogjuk, az első miskolci scola épülete. A Széchenyi utca 21. szám alatt felfedezett gótikus ház további feladatokat rótt ránk: kíséreljük meg a gótikus lakóházak tulajdonviszonyait megállapítani. Ezzel a feladattal behatóan foglalkozva, szoros vizsgálat alá vettük többek között az 1504-ből ismert egyik oklevél adatait topográfiai szemszögből. Ez az oklevél megjelöli 1. a plébános kőházát, 2. a Szt. Mihály-, 3, a Boldogságos Szűz-, és 4. a Szt. Benedek-alapítvány házait, éspedig olymódon, hogy mind a négy háznak meg is adja úgy a keleti, mint a nyugati szomszédságát [13]. Amikor az első három orientált háznak a szomszédságát így figyelembe vettük, kitűnt, hogy azok — hármas szomszédsági tagonkint — sorban egymáshoz illeszthetők. (Csupán a negyedik alapítványi ház telke nem határozható meg eddig.) Az összeillesztés után észrevettük, hogy a megnevezett szomszédok hol keletről, hol nyugatról azonosak. így egy olyan hét telekből álló házsor keletkezett a piacutcán, amelyet valahol a főutcái telkeken el kellett helyeznünk. Ehhez az elhelyezéshez egy 1521. évi telekadományozás adott segítséget. Ebben Kormosi Tamás házáról van szó. amelynek keleti szomszédja Szabó Gergely, nyugati szomszédja pedig a tapolcai apátság háza. Az itt keleti szomszédnak megjelölt Szabó Gergely-ház pedig nem más, mint az említett hét-telekből álló házsornak a legutolsó — nyugati — telke. Miután a tapolcai apátság háza a mai Állami Áruház telkén már régeb-