Erdész Sándor: A hegyaljai szőlőmunkások szüreti népszokásai (Múzeumi Füzetek 7. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1957)

Jegyzetek 1 Komoróczy György: Borkivitelünk észak felé. Bp. 1912. 16. 1. 2 Pl. Hercegkúton egy 63 éves adatközlő (1952) a következőket mondotta: „Elődeink Traucon herceggel jöttek be Würtembergből. Német község volt Károlyfalva. Rátka község, Józseffalva, de ez most Sárospatakhoz tartozik. Régen ezt a községet Trauconfalvának hívták. Kovácsvágás is német község. A telepeseknek igen jól kellett iparkodni, mert mikor idejöttek, nem volt semmijük." 3 Szőlőőrzésről lásd: Borászati Füzetek 1869. 369. 1. 4 Századok. 1875. 287. 1. E Ambrózy Ágoston: Tokaj hegyalj a védőszentjei. Bp. 193. 0 Szendrey Zsigmond: Zemplénvármegyei néphagyományok. Klny. a „Zempléni TJjság" 1825. évi VII. évf.-ból 17. 1. 7 Népr. Múz. E. A. Népt. Int. K. 72/1942. 3, 1. 8 II. Rákóczi Ferenc szabályzata a hegyaljai szőlőművelésről, (anno dománi 700). Közli Szamota I. M. G. T. Sz. 9 Borászati Lapok 1858. 315. 1., 1878. 148. 1. Zemplén 1872. 154. 1. 10 Borászati Lapok 316. 1. 11 U. o. 12 Szüret mint társasmunka: Ethn. 1938. 278. 1. 13 A hivatalos szerveknek a parasztsággal kapcsolatos észrevételeket, kéréseket soronkívül kell intézniök. Köztelek. 1901. II. k. 1277. 1. (aug. 7.) 14 Köztelek: 1901. júl. 24., aug. 7., aug. 10., aug. 31. Zemplén: 1901. aug. il., szept. 1. Tokaj-Hegyalja: 1901. szept. 5. 1S Magyarság Néprajza. IV. kötet. 1943. 236. 1. '

6 Madarassy László: Magyar aratószokások. Ethn. 1928. 83—93. 1. Madarassy: Magyar szüreti szokások. Ethn. 1929. 162— 17 Atyamester = céhmester (Herbergsvater). 18 Herberg = legényszállás. Közlésük szerint kocsma, gyülekezőhely volt. Táíyíyán és Mádon volt u. n. „szállá". 19 Oláh Dániel gyűjtése Hegyaljáról, melyet Erdélyi Jánosnak 1846-ban küldött meg. Ugyanezeket a rigmusokat sorrendváltoztatással közli: Erdélyi János: Népdalok és mondák. III. k. Pesten, 1848. 71—76. 1. 20 Balogh Ferenc: Régi szüret Hegyalján. Ért. 1905. 304. 1. 21 Az utóbbi még megvan valahol, de kellő segítség híján nem tudtuk előkeríteni. 21 Paulovios István: Dionysosi menet (thiasos) magyarországi római emlékeken. Arch. Ert. 1935. 55. 1. 23 S. Pálinkás Gyula: Az ókori népek szüretje. B. L. 1936. 375. 1. 24 Bayer József: Pálos iskoladrámák a XVIII. évszázadból. Bp. 1897. R. M. K. (2). 23 Természetesen, hogy az álarcos, b a k u s gyermekijesztő lett: „bakus", „Bakus" (Ethn. 1938. 265. 1.), „Bagus" (Ethn. 1893. 321.) 20 Bayer: I. m. 31. 1. 27 Krenedits Ferenc: Borászok ünnepei. B. L. 1906. 293—294. 1. 28 Ernyei József: A cseh Dorottyások. Népr. Múz. E. A. Seb. H. 29 Ernyei József: I. m. Borsodmegyei Nyomdaipari V. Miskolc, Széchenyi u. 103 Mb. vezető: Szűcs Andor 33346 — 1957. VI. — 1200 példány