ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára (Múzeumi Füzetek 2-3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1959)

Varjú szerint 1327-ben Drugeth Vilmos várnagya, Kis Jalkab él Diósgyőrött. 1340-ben Erzsébet királyné bírja, s tőle szerzi meg cserével Nagy Lajos. A hagyomány szerint a környék sok diófás kertje után ezidőtől (először 1366-ban) kezdik a Győr, Nagygyőr (1248—1304) néven ismert helyet Diósgyőrnek nevezni. agy Lajos király alatt érte el fénykorát a vár. A király sokat időzött itt. kedvelt tartózkodási helye volt, ez politikai szempontból is érthető volt, mert lengyelországi birodalma miatt ez bizonyult legalkalmasabb helynek a két ország ügyeinek intézésére, tekintve, hogy Budától és Krakkótól körülbelül azonos távolságra feküdt. 1369-től kezdve Nagy Lajosnak számos okmánya ikelt Diósgyőrött, sok diplomáciai tanácskozás színhelye volt a vár, sok külföldi követséget fogadtak falai között. 1381-ben pedig itt ratifikálta a király a turini békét. Míg politikai vonatkozásban számos adatot ismerünk Nagy Lajossal kapcsolatban a diósgyőri várról, addig építkezését illetően egyedül csak az egyik 1378-i oklevélből ismert adat áll rendelkezésünkre, hogy a király Ambrus mestert Diósgyőrből Eperjesre küldi a város védőfalainak építéséhez. Eszerint tehát Ambrus mester 1378 előtt Diósgyőrben dolgozott. A Nagy Lajos idejében épült munkák egyelőre pontosan nem határozhatók meg. Vannak, akik ide sorolják a lovagtermet és a kápolnát is. Erre vcfnatkozó konkrét okleveles adat azonban nem áll rendelkezésünkre. Egyébként nem vitás, hogy jelenlegi ismereteink alapján a mai vár kiépítését a XIV. sz. második felére tehetjük. Talán még Nagy Lajos királynál is jobban szerette a várat leánya, Mária királynő, aki itteni építkezései során, állítólag 1387-ben, a várat meg is nagyobbíttatta, s koronájáról lemondva, ide vonult vissza. Testvérei, Hedvig és Katalin is kedvelték e helyet ,s az utóbbit is itt temették el. Zsigmond király többször felkereste e várat, ahol 1387; szeptember hó 24én törvénykezést is tartott. 1388-ban Perényi Pétert említik, mint diósgyőri várkapitányt. 1412-ben Zsigmond király Ulászló lengyel királlyal együtt tartózkodott Diósgyőrött. A király a várat és birtokot 1424-ben Borbála királyné udvartartásának fedezésére rendelte. Ettől kezdve a vár tulajdonképpen a királynék vára lett. Borbála királynétól 1439-ben Albert király elveszi a várat s nejének, Erzsébet királynénak adományozta. Mátyás király alatt mégegyszer viszszatér a már-már hanyatlásnak indult vár régi fénye, bár nem történnek benne olyan fontos események, mint Nagy Lajos király alatt. Mátyás inkább pihenni tér ide. 1461 és 1478 között sokszor fordul meg a várban. Megbízásából 1477-ben Tarner István, a kassai és bártfai kőfaragó és szobrász mester is dolgozott a várban. Sajnos, itteni működését közelebbről nem ismerjük. Van olyan feltevés, hogy Mátyás király idejében épültek ki a saroktornyok felső részei, s talán abban az időben emelték meg az emeleti boltozatokat is. de, hogy ehhez volt-e István mesternek köze vagy sem, nem tudjuk. Egyébként a Mátyás korabeli építkezések valósága még nyitott kérdés. Mátyás király, elődei szokását követve. 1476-ban a várat Beatrix királynénak adományozta.'Alatta 1482-ben Monelli Bernát a királyné várgondnoka, akit a budavári Boldogságos Szűz Mária főegyházban temettek el, s 1496-ból való alakos sírkövét, 1876-ban a Nemzeti Múzeumba vitték át. Beatrix királyné után a vár jelentősége mind alább és alább száll. Ulászló 1502-ben nejének, Annának, II. Lajos 1522-ben nejének, Mária királynénak adta a várat hitbér gyanánt. Mária királyné 1526-ban, a mohácsi vész előtt építkezett itt a várban, amiről a vár keleti és déli helyiségeiben volt „MARIA DEI GRATIA HUNG. BOH. REGINA 1526" feliratú kövek még a XVIII. században is tanúskodtak. Szendrey János szerint akkor, amikor a történeti adatok szerint a királyi udvar teljesen szegény volt, Mária királyné nem igen építkezhetett ily fényes módon, s szerinte csak a királyné iránti kegyelet .láttatta el a kandalló latin nyelvű feliratát nevével s az 1526. évszámmal. Szendrey szerint csak a várnak egy leomlófélben lévő bástyáját hozatták 1525-ben rendbe. Erre nézve a nyugati torony egykori német felirata: „MARIA FON GOTS GENADE KUNIGIN ZW UNGARN UND PEHEM etc. 1526" ad felvilágosítást. N