ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára (Múzeumi Füzetek 2-3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1959)

fű borította be. Kétségtelen pedig, hogy még sok érdekes adat és lelet várható a teljes feltárás során, annál is inkább, mert az eddigi ásatások csak a felső várpalotára terjedtek ki, de az alsó várat nem érintették. A várpalota romjaiban is mindenkor vonzóerőt gyakorolt, s a hamincas években hatóságaink figyelme is ráterelődött, amikor felmerült az a gondolat, hogy a várban szállodát kell létesíteni — a vár eredeti jellegének megtartásával. E kérdés megoldására dr. Lux Kálmán készített terveket, amelyekben jól egyeztette össze a műemléki szempontokat a gyakorlati követelményekkel. Külsejében a vár mit sem változott volna, s a romok kiegészítésében érvényesültek volna a műemléki szempontok. A Műegyetem Középkori Építészeti Tanszéke is végeztetett 1945 előtt néhány lelkes fiatal hallgatóval — Mikuleczky Istvánnal és társaival — felméréseket, amelyekből megállapítható, hogy az idők folyamán egyre több és több morzsolódik le a romokból. Legújabban ismét felmerült a várnak múzeum, (kiállítási helyiségek és szálloda céljára való kiépítése. Erre nézve a „Műemlékvédelem" folyóirat I. évf. 1. száma közöl terveket Beck Zsuzsanna és Sedelmayer János cikkében. Szerény eszközökkel, egyszerű módon, a történelmi keret fenntartásával történne a kiépítés. Jelenleg állagmegóvási munkák vannak folyamatban, az Országos Műemléki Felügyelőség részéről Ferenczy Károly irányításával. A vár műszaki ismertetése A vár történelmi leírásánál láttuk, hogy a vár eddig ismert legrégibb műszaki felvétele egy földszinti alaprajz 1662-ből. Sicha György Lukácstól való. Ennek a kincstári levéltárban volt — s ma ismeretlen helyen lappangó — eredetijéről Hoppé Lipót készített másolatot, amely a Műemlékek Országos Bizottságának tervtárába került. Ezt az alaprajzot Kandra Kabos 1879-ben közölte először Diósgyőr váráról szóló munkájában. Ezen kívül rendelkezésünkre áll a XVIII. sz.-ból (valószínűleg 1759-ből) (Hazael) Hugó páter rajza, amelyet Szendrey szerint Hugó páter csak másolt. Erre azonban pozitív adat nincs. E rajz távlati képét ugyancsak Kandra Kabos idézett munkájában, az emeleti alaprajzot pedig Szendrey János ismertette az 1904-ben megjelent „Miskolc város története" című könyvében (II. kötet 46. lap). Kandra a Hugó páter-féle rajzot annak idején a diósgyőri koronauradalom prefektusától kapta kölcsön. Erről Szendrey (Wagner) János készített 1877-ben másolatot, amely azután ugyancsak a Műemlékek Országos Bizottságához került. A vár alábbi műszáki leírásánál a fenti tervéken kívül a MOB-hoz került s 1936-ból való Kövess János-féle felmérési tervek, valamint az 1944. évről való saját felvételi adataim az irányadók. A vár a középkori vizivárak rendszerében épült egy kisebb kiemelkedő szikladombon, mint sikföldivár. vagy szigetvár. Ezt a századeleji fényképek kellőképpen érzékeltetik, amikor még nem volt a rom fáktól és növényektől annyira körülvéve. Az ilyen síkföldi várnál a főoltalmat a víz szolgáltatta. Diósgyőrött is az egykori vízzel teli árokból a sziklás magaslaton a vár, mintegy szigetként emelkedett ki. A várárok vizét egy 10 öles víztartó szolgáltatta, amelyet a Szentgyörgy forrás és a Szinva patak táplált, s amelynek ere a vár déli oldala mellett folyt el. A víz hozzáfolyas a nyugati oldalon, a lefolyás a keleti oldalon történt. A víztartó külső, terméskőből készített falának nyomai még láthatók. A vár maga két részből állt, mégpedig az alsó- és felsővárból, vagy helyesebben a várpalotából. Az alsóvárnak nagyméretű, kemény mészkőből, pártás védőfolyosóval koronázott és a XIII. sz. vége felé épült falait — amelyek igen kis részben még ma is állnak — három oldalán négyszögű ikertornyokkal erősítették meg. Ezek közül a keleti és a déli oldalon lévők a várárokba szolgáló kijárok voltak, míg a nyugati oldalon lévő a vár tulajdonképpeni bejárata volt és annak védelmét szolgálta. E külső várfalak szabálytalan sokszög alakban — Möller István szerint mintegy 7670 négyzetméter területet zárták körül. Az alsó vár falaira és védőtornyaira —• azok elpusztult volta miatt — ma már csak az 1662. évi, valamint a Hugó páter-féle földszinti alaprajz és távlati kép adhat felvilágosítást, amely természetesen