ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára (Múzeumi Füzetek 2-3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1959)

szárnya, valamint délnyugati tornya tető nélkül éktelenkedik. A másik három torony, valamint a palota keleti szárnyának tetőzete még meg van. Az 1662. évi alaprajz szerinti s a várpalota északkeleti tornyához csatlakozó elővéd bástyának s a palotakapu előtti bástyának ekkor már nyoma sincs. A vár egyre jobban és jobban pusztul s már a XVIII. sz. közepétől kezdve — amikor még őrség lakott a várban — elkezdték a vár köveinek széthordását. így feljegyezitek, hogy éjjel gyakran feszegették ki a vizárok nagy kockaköveit s vitték el azokat különböző építkezésekhez. Tudjuk, hogy Diósgyőr városának sok épülete, valamint — mint arra a Vasárnapi Újság egyik cikke is rámutat — a plébániatemplom is a vár köveiből épült. A XIX. században már csak a felsővár félig pince, félig földszinti helyiségeit, illetve azok egyrészót használja a koronauradalom, de azok lassanként bedőlnek. A vár romjai azután is kőbányául szolgálnak, míg az elhurcolás megakadályozására Than Károly ny. államtitkár a várhoz tartozó területet bekeríttettc. Természetesen az erőszakos pusztításon kívül az idő vasfoga is morzsolja a vár köveit, elég ha csak a századelej i fényképeket megtekintjük s összehasonlítjuk a mai állapottal, látjuk, mily nagymérvű volt az állandó pusztulás. Az egyes helyekre elhurcolt kövek, itt-ott előkerülnek s fényt derítenek a régi időkre, a vár egykori dicső korszakaira. Az időközben előkerült leletek közül említésre méltó a vártemplom csúcsíves stílusú kapuzata, amelyet 1820-ban bontottak le, s amelyet a mult század második felében a miskolci minorita zárda kőkerítésének alapfalaiból ástak ki, amint arra — az Országos Régészeti Társulat 1881 szept. 24-iki ülés jegyzőkönyvében — Wagner János jelentése rámutat. Sajnos e kapunak teljesen nyoma veszett, pedig a jelentés szerint kb. 50—60 darab kőből állt a lelet s egyes köveken még a polichromia nyomait is felismerték. A várban többször végezték ásatásokat és kutatásokat, amelyek értékes leletekhez és adatokhoz vezettek. így pl. az 1890-es éveikben az északnyugati toronyban egy arany serleget találtak, mely a Nemzeti Múzeumba került. Az egykori Műemlékek Országos Bizottságának megbízásából Sztehló Ottó foglalkozott Diósgyőr várával. 1894-ben végzett is felméréseket és készített róluk rajzokat éspedig: földszinti alaprajzot, az északi, nyugati és déli homlokzat romképét, egy hosszmetszetet, a tornyok keresztmetszetét és részleteket. Továbbá 1921—22-ben készített a kor szellemének megfelelő kissé romantikus felfogású helyreállítási, illetve jobban mondva kiépítési terveket.. l-?34 október 1-én vette kezdetét a várkastély romjainak részletesebb feltárása Révay Ferenc erdőtanácsos és Zelics Ferenc erdőmérnök vezetése, valamint a Műemlékek Országos Bizottsága ellenőrzése mellett. A feltárási munkálatokat a több méter vastagon földdel betemetett felsővár udvarán kezdték el s ekkor tártaik fel a várpalota keleti oldalát a várkápolnával, valamint az északi oldalon a lovagterem alatti részt. Az építészeti részeken kívül — amelyéket a vár műszaki leírásánál ismertetünk — gazdag színezésű mázas tetőcsercpek. mázas kályhacsempék, sötétzöld, dús ornamentikáju edény-darabok, üvegpohár és ablaküvegrészek, sok fegyvermaradvány (zabla, sarkantyú, patkó, nyílcsucs, ágyúgolyó, balta, stb.) került napfényre, legnagyobb részt XVI—XVII. századi jelleggel, amelyek ma a miskolci múzeum anyagát gazdagítják. Külön kell szólni.— Leszih Andor szíves közlése alapján — egy XIV. századbeli vasajtó részletről. E vasajtó hasonló lehetett a rudabányai, illetve leleszi korabeli ajtókhoz, ahol az ajtópántozás közeibe feliratos, illetve betűs négyzetes vaslapok voltak illesztve. 1935- ben a délnyugati torony északi faláról hatalmas faltömcg szakadt le. 1936- ban folytatódtak a feltárási munkálatok Köves János ny. főerdőtanácsos vezetésével. Az ásatások a várpalota északi, nyugati és déli oldalaira, részben a saroktornyokra és a várudvarra terjedtek ki. Ekkor találták meg a várudvar délkeleti részén a 2 méter átmérőjű, sziklába vájt kutat is, amelyet 8 méterre kitisztítottak, de az alját nemj érték el. A kútból szép faragott kövek, a délkeleti toronyról gyámkövek s színes csempék kerültek elő. Sajnos, a háborús viszonyok megállították a feltárási munkálatokat, s a már feltárt részeket is újra gyomlepte el és