ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára (Múzeumi Füzetek 2-3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1959)

2. kép. Diósgyőr várának felvétele a XVIII. századból. hozott a várra. Ez évben a magyarok kiverték a várból a német őrséget, amikor a vár leégett s ekkor pusztult el a kápolna boltozata is. valamint az egész várpalota tetőzete. Ezt a pusztulást a vár többé nem heverte ki. A XVIII. sz. elején azonban a vár részben még mindig lakható állapotban volt, ugyanis 1702-ben báró Haller Sámuel, mint kapitány ténylegesen a várban lakott. A Haller-család egyébként a XVII. sz. második felében és az egész XVIII. századon keresztül pereskedik a diósgyőri birtok miatt, de nem sok eredménnyel. 1703-ban a királyi kincstár gróf Erdődy Gábor egri püspöknek és gróf Buttlernek adta a diósgyőri uradalom egy részét. 1704-ben Rákóczi csapatai szállják meg a várat. 1736-ban Borsod megye elkészítette a vár akkori állapotának leírását. A Wenzel Gusztáv közölte latin szöveg szerint a vár ekkor legnagyobb részt romokban hevert, de a pincék és a kápolna a legjobb állapotban volt s a tornyok pártázatos kiképzésére is találunk utalást. 1755-ben Mária Terézia gróf Grassalkovich Antalnak zálogosította el a birtokot, majd az visszaszáll a kamarára, s Diósgyőrött az uradalmat külön prefektusok kezelik. A kamara hatáskörét később a M. Kir. Pénzügy-, majd pedig a Földművelésügyi minisztérium veszi át. A vár XVIII. századbeli állapotáról értékes felvilágosítást nyújtanak a Hugó szervita atya által készített rajzi felvételek (2. kép). E felvételeket Szendrey Sicha tervével összetéveszti, illetve a kettőt egynek tulajdonítja. Ennek azonban ellentmond a két földszinti alaprajz különbözősége s a külön lévő 1662. évi leírás adatai sem egyeznek a Hugó páter által készített távlati kép adataival. A Hugó páter féle — valószínűleg 1759-ből való — egy lapon lévő színezett felvételek a földszinti, emeleti alaprajzot, a távlati képet, valamint, a keleti szárnyon keresztül egy metszetet ábrázolnak. Az alsó vár védőfolyosós falai ekkor már csak az északkeleti és délkeleti részen állottak fenn, a nyugati kaputoronynak és a sikátornak csak a belső fala áll, a déli kaputoronynak nincs teteje és részben rom már, a keleti toronynak csak a tetőzete hiányzik. A várpalota déli, nyugati és északi