ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára (Múzeumi Füzetek 2-3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1959)

közül kettőt 1662-ben élelem tárul használtak. Később még több részre osztva, c terület a katonák szállásául szolgált. A várpalota keleti szárnyának legjelentősebb helyisége a kápolna volt, amely e szárnynak körülbelül a közép részén helyezkedett el, s szentélye a szabályos nyolcszög öt oldalával a várpalota négyszögéből kiugrott. E kápolna, a rendelkezésünkre álló adatok szerint — a kor szokásának megfelelően — kettős volt, alsó és felső szinttel. Az alsó, földszinti rész a cselédség részére szolgált, a felső, emeleti rész volt pedig a tulajdonképpeni kápolna. A kettő egymással az emeleti kápolna hajó padozatában lévő négyszögű nyíláson keresztül volt összekapcsolva, amint azt a Hugó páter-féle emeleti alaprajz is jelzi. A földszinti kápolna — amint az 1934. évi ásatások is igazoltak (6. kép) — egy majdnem négyzetes tér, 7.28 m szélességgel és 6,50 m hosszal. E tér középső része felett volt a — már előbb is jelzett — felső kápolnával összekötő nyílás. A hajó keleti oldalához három méter széles diadalívvel csatlakozott a kelet felé kissé összehajló falú és három oldallal záródó szentély. A szentély kb. 5 m szélességével és ugyanolyan hoszszával elég tágasnak mondható. Az alsó kápolna csak a keleti záró oldalában lévő egy ablak által, a felső kápolna kiugró szentély-része pedig — a Hugó páter-féle rajz szerint — mind a három záróoldalában egy-egy csúcsíves ablakkal volt megvilágítva. A kápolnára vonatkozóan a Hugó páter-féle alaprajz és feljegyzés érdekes adatokat közöl. Így a diadalív két oldalán egy-egy, külön megvilágítással bíró kisebb fülkében helyezkedtek el a király és királyné ülőhelyei. E fülkéknek az oltárra is volt áttekintő nyílásuk. A diadalívnél, esy hengeres oszlophoz támaszkodva állt a szószék. Az alaprajz a szentélyben lépcsőzetesen álló oltárt is feltünteti. Az 1934. évi ásatások a földszinti kápolnára is kiterjedték, sajnos azonban, a talált leletek s megállapítható adatok aránylag igen csekélyek. Az ásatások mindenesetre napfényre hozták a földszinti kápolna oldalfalainak egy részét, a szentély két oldalán végighúzódó 35 cm széles és 49 cm magas padkával, ami valószínűleg ülőpadnak a maradványa. Feltárták a diadalív egyszerű lábazatát, a szentélyben lévő főoltár, valamint a hajó keleti két sarkában lévő mellékoltárok alapjait. Több ereklye is előkerült. A kápolna belső falait vastag vakolatréteg fedte, sok mészréteggel, s itt-ott freskótöredék maradványokkal. Ilyen töredék a miskolci múzeumba került. Egykori feljegyzések szerint a kápolna falfestményeit Mátyás király Olaszországból behívott festőkkel készíttette. Az ásatás a színes mozaikpadozat megrongált, hiányos részeiből is megmentett valamit. A földszinti kápolnába az udvarról lehetett bejutni, néhány lépcsőfokon lefelé haladva. Ez is azt bizonyítja, hogy a földszint részint a földbe volt sülylyesztve. Az alsó kápolna az udvari bejáraton kívül még — ugyancsak néhány lépcsőn keresztül — az észak felé eső helyiségekből is elérhető volt. Az emeleti kápolnát mind az udvari fedett folyosóról, mind a jobbról és balról lévő helyiségekből meg lehetett közelíteni. A keleti szárnyban a kápolnán kívül a földszinten, az 1662. évi alaprajz szerint 1—1, később észak felé 3, dél felé pedig 2 alárendeltebb helyiség volt, csak az udvar felőli bejárattal és megvilágítással. A keleti szárny földszintjének északi legszélső helyiségéből lehetett a külső, köralakú elővédbástvába jutni. Az emeleten a kápolna mindkét oldalán 2—2 helyiséget tüntet fel a régi rajz. amelyhez még a tornyok 1-—1 helyisége is csatlakozott. A kápolnától délre lévő szoba külső várfal fülkéjében állott a Mária királyné feliratával s 1526-os évszámmal ellátott márványkandalló. E feliratos kandallókövet Szendrei 1927-ben báró Ragályi Balassa Ferenc ragályi kastélyában még látta, s Gerő László szerint még 1952-ben is meg volt. A szóban lévő várhelyiség a kandalló mellett, egy ablakfülkén keresztül kapott megvilágítást. A kápolnától északra lévő szoba északi fala mellett is állt egy márványkandalló, de felirat nélkül. E " helyiségnek kiugró árnyékszék építményét, illetve gyámköveit Hugó páter rajzain láthatjuk. Az észak felé következő szobáról —' mint arra Szendrey rámutat — egy 1479-ből való okirat, mint ..hymes zoba"-ról, vagyis díszesen festett szobáról emlékezik meg, ahol 1381-ben Nagy Lajos király a Velencével kötött béke-