Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

CSEREY Zoltán: Üveggyártás Háromszéken a 17-20. században

szűnéséhez az említett okok mellett a rossz közlekedési viszonyok, a nehezen megközelíthetőség is hozzájárult. Mindhárom vállalkozás a zágonival nagyjában egyidőben szüntette meg tevékenységét. A „Székely Nemzet" 1900. július 2-i száma az alábbiakról tudósít: „az erdővidéki bányaegylet egy új üveggyár felállításán fáradozik. Az ötíet onnan ered, hogy Árapatak és Alsórákos határán nagy mennyiségű kvarc található, amely kiválóan alkalmas finom táblaüveg gyártására. Az előmunkálatok régen folynak, a részvénytársaság nemsokára megalakul. Most amikor a vármegye régi jó hírű üveggyára (Bükszád) beszüntette üzemét, hazafias munkát teljesít a bányaegylet az új gyár felállításával". A létesítmény további sorsáról nincs tudomásunk, mint ahogy nem tudunk a hídvégi üveggyár sorsáról sem, melyről a „Székely Nép" 1908. május 19-i számában ez olvasható: „Petke Károly jegyző Hidvég községben üveggyár létesítésén fáradozik. A tervbe vett gyár állami támogatásban fog részesülni és még ez évben fel lesz állítva". A Háromszék területén megalakított szép számú üvegcsűr is igazolja azt az általános érvényű megállapítást, hogy a huták többségében mindössze néhány esztendeig folyt termelés. A munkások többnyire egyik helyről a másikra vándoroltak, magukkal vitték sok esetben a formákat, gyártási gyakorlatukat. Mindez igen nehéz feladat elé állítja a szakembereket a termékek különválasztására.