Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

CSIFFÁRY Gergely: A hatvani posztómanufaktúra

ket az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai végeznek, olyan figyelemreméltó új adatokat hoztak a felszínre, amelyek kapcsolatba hozhatók a hatvani posztómanufaktúrával. A legújabb műemléki vizsgálatokból leszűrt tapasztalatok, a történeti adatok és analógiák alapján az már tisztázódott, hogy a hatvani Grassalkovich-kastély eredetüeg nem kifejezetten kastélynak készült, hanem valamilyen gazdasági rendeltetése volt. Ez a funkció a 18-19. században mindaddig nem változott, amíg az épületet a Hatvany-Deutsch család nem tette lakhatóvá, és nem modernizálta a kastélyt. A falkutatások egy másik, számunkra közvetlenül érdekes megállapítása a következő. A kastély középső szárnyának a földszintjén, a bejárattól balra lévő épületrész eredetdeg egyetlen terem volt. E földszinti nagyterem közepén szabadon álló pillérsor van, udvari oldalán pedig behúzott pillérsorral készült. A falfeltárások során kiderült, hogy a földszinti terem boltozatát nem csupán hevederek tartották, hanem a hevederek mellett vonóvasakat is beépítettek. Ebből a megerősítési módból arra következtethettek, hogy eredetileg az épületnek valamilyen gazdasági célú rendeltetése volt, és az igényelte a különleges boltozatmegerősítést. Azt feltételezték, hogy talán a Grassalkovich-féle posztómanufaktúra kezdetben a kastélyban működött, és ez indokolhatta az előbb ismertetett sajátos boltozat megépítését.

5 A posztókészítés technikájának az ismeretében elképzelhető, hogy a kastély földszinti termében műhely volt, és itt állhatott a posztóráma, amelyre kifeszítették a nyers posztót és nyújtották. Talán ez lehetett az oka annak, hogy a födémet a rámára feszítéskor szükséges nagy húzóerő miatt tervezték komoly teherbírásúra. Azt a feltételezést, hogy a hatvani posztómanufaktúrát kezdetben Grassalkovich az elsősorban gazdasági célból emelt kastélyban helyezte volna el, néhány más körülmény is valószínűvé teszi. Fennmaradt Grassalkovich I. Antalnak egy levele, amelyet 1757-ben írt Károlyi Antalnak, s abban az olvasható: „.. .hatvani új épületemben (vagyis a kastélyban) katonákat szállásoltam el." Elképzelhető, hogy Grassalkovich éppen a katonái felszerelésére létesítette a posztókészítő üzemét, amelyet kezdetben a kastély földszintjén állíttatott fel 1757 körül. Építészetileg nem kizárt ennek a lehetősége. Egyébként hasonló boltozatmegerősítést (heveder* vonórúd) találhatunk Óbudán az egykori Zichy-kastélyban is. Ennek meg az az érdekessége, hogy az óbudai Zichy-kastély jelentős részét bérbe adták Höpfinger Jakab és id. Beiwinkler József manufaktúratulajdonosoknak, akik az épületben 1776-1793 között selyemmanufaktúrát üzemeltettek.

6 A történeti irodalomban ismert, hogy a bécsi haditanács még 1734-ben rendeletet bocsátott ki, amelyben meghagyta a magyar csapatok parancsnokainak, hogy a katonaság ruházatát az országban szerezzék be, ha az olyan áron kapható, mint külföldön. Ez a rendelkezés ugyan nem segített a hazai kezdetleges