Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

PÁLL István: Paraszti pálinkafőzés, kis- és nagyüzemi pálinkafőzők a 18-19. században az Észak-Tiszántúlon és Bereg megyében

PARASZTI PÁLINKAFŐZÉS, KIS- ÉS NAGYÜZEMI PÁLINKAFŐZŐK A 18-19. SZÁZADBAN AZ ÉSZAK-TISZÁNTÚLON ÉS BEREG MEGYÉBEN PÁLL ISTVÁN A pálinkafőzésre, a pálinkaivás szokásainak vizsgálatára az utóbbi időkig igen kevés figyelmet fordított a néprajztudomány, pedig az az elmúlt két évszázadban jelentős szerepet töltött be a magyar parasztság (s nem csak a parasztság!) életében. Szociológiai leírások tömege tárgyalta az alkoholizmus problémáját, a társadalmi hátteret, ám a kérdés forrásához, a pálinkaivás nagyméretű elterjedésének gyökereihez, az azt lehetővé tevő nagyüzemi pálinkafőzés kezdeteihez már nemigen jutottak el. Balázs Géza még kéziratban levő kandidátusi disszertációja és annak rövid, figyelemfelkeltő összefoglalása jelenti a téma tudományos vizsgálatát és rendszerbe foglalását.

1 Előadásom a paraszti pálinkafőzést és a 18-19. századtól azzal párhuzamosan létező kis- és nagyüzemi pálinkafőzőket taglalja a mai Magyarország északkeleti térségében, az egykori Szabolcs megye egészén és Bereg valamint Szatmár megyék jelenleg országunkhoz tartozó területén. A manapság pálinkafogyasztásáról is híres (és hírhedtnek tartott) területen a lakosság a 19. század előtt nem élt olyan mértéktelenül a pálinkával, mint azután.

2 Természetes, hogy az emberek minden adandó alkalmat megragadtak egy-két icce pálinka közös elfogyasztására, de ez rendszerint a józan ész határán belül maradt. 18. századi feljegyzések főleg a pálinka fogyasztására, az erre alkalmat adó eseményekre vonatkoznak (ilyenek voltak minden teljesség nélkül a keresztelők, lakodalmak, a közösen végzett munkák kezdete és vége, de áldomást ittak bikavételkor, harangkötél vételekor, a bika kaszálójának felbecsülésekor, haragos felek kibékítésekor, rektor fogadásakor, a gyermek vizsgájakor, hordó és malomkő emelésekor stb., hogy csak az egyházi számadáskönyvek kiadási tételeit vegyük sorra).

3 Jóval kevesebb adattal rendelkezünk a korabeli pálinkafőzésről, ami pedig a tárgyalt területen igen nagyarányú lehetett, hiszen a paraszti bortermelés Szabolcs megyében néhány területet kivéve nem volt jelentős, s a szeszfogyasztás - különösen az északkeleti részeken - elsősorban pálinkaivást jelentett.

4