Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

NÉMETH Györgyi: Vállalkozások a bőrgyártásban a 19. század első felében

szelve a finomkocsibőrökről. Wirkner István és Moll József a tímármesterekénél finomabb bőrök készítésére rendezte be manufaktúráját. GoUenhoffer György pedig új gyorscserzési eljárást dolgozott ki, amellyel töredékére csökkentette a cserzéshez szükséges időt. Mivel a kézműves bőrgyártás sem mennyiségben, sem minőségben nem tudta kielégíteni a hazai keresletet, nagy behozatalra szorultunk, amellyel az újonnan létesített üzemek olykor sikerrel keltek versenyre, ám kiváltani nem tudták. A külföldinél alacsonyabb áron termeltek a Deutsch testvérek valamint a késmárki üzem is, de a Thoma-féle műhelyt a mainzi bőr versenye tette tönkre, hiába értek el jó eredményt a német módszerek alkalmazásával. A volt Kemnitzer, később Kehrer manufaktúra fejlődésének legfőbb akadályát a külföldi áruk versenyében látta. További közös vonás, hogy a konjunktúra idején a katonai szállítások szükségességét a maguk számára előnyösen használták ki. 1810-ben azonban éppen az előre lekötött szállítások okozzák Schwericz üzemének a bukását. Az is megfigyelhető, hogy ezek az üzemek a korabeli viszonyokhoz képest sok embert foglalkoztattak. Kohner több mint kilenc, Jordánék több mint 12 segédet foglalkoztattak, Sasváron több mint 20 fő dolgozott, Kassán a 36 férfimunkás mellett két tanulót, egy művezetőt és egy üzemvezetőt találunk. A céhes keretek közül kiemelkedni képes műhelyeket és tulajdonosaikat a fentieken kívül még néhány sajátos tényező is segítette a kiemelkedésben. Alapvető, hogy a mesterek nemcsak a tímármesterségből szerezték a műhely fejlesztéséhez szükséges tőkéjüket. Kemnitzer János terménykereskedéssel és ingatlanvásárlással is foglalkozott, kávéházat nyitott.

37 Höfler János szintén ingatlanokba fektette a pénzét, majd kölcsönügyletekbe fogott. Vállalkozóinak nevezhető magatartásuk abból is kitetszik, hogy mertek szembeszállni a céhes hagyományokkal. Ugyancsak Kemnitzer volt, aki más szakmabeli legényeket fogadott fel, s a megengedettnél több bért fizetett nekik. Thoma két céhnek volt a tagja, így kétféle segédet is tarthatott, s mestertársainál nagyobb felszereléssel rendelkezett. Már felbukkant a szakirodalomban a céhesből tőkéssé lett műhely tulajdonosok házassági és családi kapcsolatai tanulmányozásának a szükségessége.

38 Tudjuk, hogy Fischer Jakab mostohaapja Thoma József volt. Markó József Zsuzsanna nevű leánya valószínűleg ahhoz az Alexy Lajoshoz ment feleségül, aki Mateócon nagyobb tímárműhelyt alapított. Julianna nevű lánya a városi főjegyző, Kirchmayer Sámuel felesége lett.

39 Szinte legendássá váltak a baranyai, pécsi tímárok házassági kapcsolatai. A pécsi Erreth, Höfler, Stirling és Krautsack család valamint a verseci Elter, a temesvári és eszéki Gillming családok tímárműhelyei mintegy hetven házasság kötelékében kapcsolódtak össze.