Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

TÓTH Béla: Tímármanufaktúrák és működésük Magyarországon a 18-19. században

2. ábra. Munkamegosztás a tímármanufaktúrában különbség is volt: amíg a céhes termelésnél beszámolási kötelezettség állt fenn a helyi közigazgatás felé, addig a manufaktúránál kevésbé volt ez érezhető. A magyarországi (tímár) manufakturális termelés jellegzetessége volt még, hogy egy fázissal elmaradt a nyugati országok hasonló szerveződéséhez képest, nálunk akkor alakult ki, amikor nyugaton már elkezdődött a gyáripari fejlődés.

6 A tímárság helyzete a 18. század elején A közszükségleti cikket előállító hazai bőriparban a török hódoltság megszűnése után - az egész magyarországi gazdasági élettel párhuzamosan - gyors fejlődés indult meg. Ennek egyik alapfeltétele volt a megritkult szakemberek mielőbbi pótlása. Ezért az 1723. évi 117. tc.-ben az országgyűlés törvényt alkotott „különféle nemű kézműveseknek az országba hozataláról". Ennek megfelelően számos német, cseh és szlovák nemzetiségű tímár települt hazánkba az ország bőriparának fellendítése érdekében,

7 akiknek „15 éven át tartó teljes közteher-mentességet" biztosítottak. {Pécsett: Höffler J. és Erleth M. stb., Simontornyán: Fried Salamon, Sümegen: Eitner J., Budán: Thoma J., Koller J. és Kemnitzer K., Szombathelyen: Stierling M. és Stricker S. tímárdinasztiák.) így