Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

J. HALÁSZ Margit: Az Egyetemi Nyomda és könyvbizományosai a 19. század első felében

AZ EGYETEMI NYOMDA ÉS KÖNYVBIZOMÁNYOSAI A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN J. HALÁSZ MARGIT A 18. század végén és a 19. század első felében Magyarország legnagyobb állami könyvmanufaktúrája az Egyetemi Nyomda. Ennek előzménye, hogy már a 18. század elejétől fogva - mint nagyszombati egyetemi nyomda - egyre tökéletesebb felszerelésével, s különösen betűöntő műhelyének szinte az egész ország nyomdái számára készített betűivel s nem utolsó sorban a negyvenes években különböző szabadalmak megszervezésével félig-meddig állami nyomdaszerű jelleget ér el, Magyarország első nyomdájaként tartják számon. Mária Terézia 1773. szeptember 20-i, a m. kir. udvari kamarához intézett rendelete alapján bizottságok szállnak ki a feloszlatott jezsuita rend rendházainak és vagyonainak lefoglalására. A nagyszombati nyomda leltára 1773. december 18-ára készül el, így pontosan ismerjük a nyomda felszerelését, a betűk értékét, a kinyomtatott és a raktárakban értékesítésre váró hatalmas könyvmennyiség tartalmát és értékét, továbbá a nyomdaszemélyzetre vonatkozó adatokat is. A nyomda felszerelésében ekkor mindössze 6 fasajtó szerepel sárgaréz betétekkel 1300 forint értékben, fehér író- és nyomtatópapírjának értéke 2000 forint. Ha figyelembe vesszük ezekhez a kisebb felszerelési tárgyakat is, a nyomdai felszerelés értéke a betűk nélkül 4465 forint 30 kr-t tett ki. A legnagyobb értékel a nyomda vagyonában a raktárakban levő könyvanyagjelentette. Az itt talált könyvek közül 149 munka 7929 kötetbe volt kötve s 624 munka 331 057 példányban krudában (nyers ívekben) volt található összesen 132 559 ft 40 kr értékben.

1 Mind az egyetemet, mind a nyomdát az állam foglalta le, s 1773. december 31-én gr. Tolvay Imre prefektus jelentését a helytartótanácshoz a leltározás befejeztével már a kamarai nyomda prefektusaként írja alá. Mária Terézia 1777-ben mind az egyetem, mind a nyomda Budára való költöztetését rendeli el. Ekkor a nyomda jobbik és nagyobbik része kerül Bu-