Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

KÉZMŰVESIPARTÖRTÉNET - MANUFAKTÚRATÖRTÉNET. KUTATÁSI KAPCSOLATOK - Nagybákay Péter: A kézművesipartörtéheti kutatások eredményei és feladatai

A III, belföldi szimpózium 1976-ban Fertődön az elkészült céhkataszter eredményeivel és további felhasználási lehetőségeivel, majd a magyarország szabad királyi városok, mezővárosok és falvak kéziművesipari ..sajátosságaival foglalkozott. 1978-ban rendezte meg a Bizottság I. nemzetközi szimpóziumát. Célja az volt, hogy a Magyarországon folyó kollektív kutatások eredményeit a külfölddel is megismertesse, másrészt, hogy tájékozódjék a hasonló témakörben dolgozó külföldi szákemberek kutatási tevékenységéről, területéről és metodikájáról. - A szimpóziumon a magyar résztvevők mellett-8 külföldi országból 26-an vettek részt. A tanácskozás témaköre: a legényvándorlások útvonalai és jelentősége, a céh jelvények és céhtárgyak nemzetközi összefüggései, a kelet-középeurópai kézművesipar 18-19. századi céhszervezetei, valamint az ipari fejlődés átmenete a manufaktúrába, illetve a tőkés vállalkozásba - voltak. 1980-ban került sor a IV. veszprémi belföldi szinpóziumra, amelynek egyik főtémaköre: Gazdaságtörtéhet - Kézművesipartörtéhet - Céhtörtéhet volt, a második pedig a magyarországi árszabások, limitációk öszszegyűjtésével szerzett új ismeretekkel és tapasztalatokkal foglalkozott. Az I. nemzetközi szimpóziumon tapasztalt érdeklődés láttán a Bizottság 1982-ben megrendezte II. nemzetközi szimpóziumát, amelyre már 10 országból jöttek kutatók. Az épp akkor Budapesten megrendezett Gazdaságtörténeti Világkongresszushoz illeszkedve a Munkabizottság a kézművesség és az ipari forradalom problematikájának széleskörű vizsgálatát tűzte ki, de a kézművesipartörténet köztudottan interdiszciplináris jellegéből adódóan a régi kézművesség öröksége és jövője, valamint egyes mesterségek néprajzi, iparművészettörtéheti és muzeológiai kérdéseinek vizsgálata \Ls szerepelt a programban. 1984-ben az V. belföldi szimpózium a magyarországi kézművesség török hódoltság alatti helyzetével, a felszabadító háborúk utáni újjászerveződésével , végül a főcéhek és céhfiliák problematikájával foglalkozott. E szimpózium tematikájának speciális magyar sajátosságai a külföldi kutatók érdeklődését is felkeltették. Ez inspirálta a nyugatnémetországi Siegen-i egyetem kötelékében működő "Historische Mobilität und Normenwandel" témával foglalkozó kutatócsoportot, hogy a szimpózium előadásaiból hetet német fordításban külön tenulmánykötetben közzétegyen "Handwerksgeschichte in Ungarn" címen. A kötet 1989-ben Bochumban jelent meg, amelyben egy nyugatnémet és egy keletnémet gazdaságtörté-