Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufaktúrák
Dr. Pallai Vilmos, Szeged Varga Mihály, Szeged Mike István, Székesfehérvár Hámori Pálné, Győr Nagy Emil, Kolozsvár Kisalföldi Kisgazdasági Szövetkezet Cser Sándor, Kaposvár Rubold Ferenc, Tolna Derne Ernő, Körmend 7 20 8 14 7 20 6 22 6 A háborús konjunktúra, a hadsereg műszaki alakulata és "fogatolt vonatosztályai" sok kötélféleséget igényeltek. A gyárak (ezekben az években a visszakerült hódsági gyár is) a nagyobb műszaki, hadi (hidász, utász) szükségleteket elégítették ki "hadiüzemként", míg a kisebb, gyakran gazdasági kötéligényt a kézműipari szintű középüzemek. A magukban dolgozó, vagy két segédet foglalkoztató köteles kismesterek anyaghiánnyal küsködtek. 1944. január 17-én országos értekezletet tartottak ismét a kötelesek a Budapesti Vegyes Ipartestületben a nyersanyagellátás és a kész kötélárak szabályozásának - egyszerűbben áremelésének - érdekében.62 Az országos értekezleten megválasztott végrehajtó bizottság tagjai jórészt a középiparosok közül kerültek ki a már említett Barcs Kálmán elnökletével.63 A végrehajtó bizottság még aznap este megtartotta első ülését, amelyen résztvett Mádl János, a KIOSZ elnöke és dr. Szerfarth Vilmos a Rostnövényforgalmi Központ osztályvezetője. A hozott határozatokat elsodorta a háború vihara. Újabb értekezletre a második világháború után, 1947. október 12-én került sor a Budapesti Vegyes Ipartestület nagy tanácstermében. Az október 1-jén kiküldött meghívó és a csatolt belépési nyilatkozat a Magyar Kötélgyártó Iparosok Beszerző és Értékesítő Szövetkezetéhek megalakulására hívott fel, hivatkozva a 3 éves terv nemzetépítő törekvésére.64 A meghívó aláírói Barcs Kálmán kötélgyártó mester és Ferenczy László ipartestületi főjegyző voltak. A népes értekezleten a mesterek egy része a szövetkezet megalakulása ellen foglalt állást. Helyette egy olyan szervezeti forma körvonalazódott, amely csupán az anyagbeszerzés hivatalos ügyeit intézné, eljárna a hatóságoknál a kenderkiutalás ügyében és a kiutalt anyagot a szociális szempontokat is figyelembe véve elosztaná a mesterek között. Ezzel a feladatkörrel, 154 taggal helyben megalakult a Magyar Kötél gyártó iparosok Munkaközössége, amelynek elnöke Barcs Kálmán lett, a szakmai, technikai feladatok intézője pedig e sorok szerzője. A szakmában ebben az időben 600 kötélgyártó működött 106 segédet és 69 tanoncot
