Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufaktúrák

volt. Nagy uradalmak jelentős kötélszükségletét szerezte be Rosenthal megbízásából, s csak kisebb mértékben jelent meg velük a helyi piacon, amelyet a vásárokon legtöbbször a céhek uraltak. Szórványosan találkozunk a háziipar és a parasztipar termékeinek 22 felvásárlásával is, amit házalással hoznak forgalomba. Az apatini kötelesek 1846-ban arra kérték a Helytartótanácsot, hogy tiltsa el a kereskedőket a kötélárusítástól.23 A kötélárukból jelentős kivitele is volt mindig hazánknak. Mátyás király 1490-ben már megtiltotta a kendernek az országból való kivitelét, 'minthogy ez a bányaművelésnél szükséges cikk", már tudniillik a 24 kötél anyagaként. A tilalom valószínűleg az erdélyi szászok nagyarányú kendertermelésére utal, amelyet részben feldolgozva török területre szállítottak.25 Ez a kivitel a következő évszázadokban is fennmaradt. A kötelesek száma időnként magasra emelkedett. Zimonyban az 1840-es években 100 26 * "munkás" (sic) dolgozott egyidejűleg. 1842-ben Brassóban 500-600 köteles legény is dolgozott. Brassónak jelentékeny "sinór, kócz, kötél" kivitele volt - mely alatt "egyéb erdélyországi is értetik" - a román 27 fejedelemségekbe és Szerbiába. A dunai fejedelemségekben sok brassói kereskedő telep működött, részben köteles árukkal. E nagy kiviteli tevékenység igazolja a hazai felvásárló kereskedelmi tőke jelentékenységét, amely mögött köteles termékek már tömeges termelése állott. Köteles manufaktúrák Fiúméban A tengeri hajóépítés egyik részterületeként a kötélgyártás azok közé a szakmák közé tartozott, amelyek a tőke és az üzem nagyságát te-28 kintve a legelőrehaladottabbak. A "vitorláshajók idegzetét" alkotó kötélzet súlya egyre nőtt. Egy 1565-ben épített hajón a kötélzet súlya 1 140 mázsa volt, míg az I. Károly angol király uralkodása idején épült 29 "James" és Unicorn" nevű hajókon egyenként 165 tonna. Az utóbbiak tonnánként 35 font sterlingbe kerültek, tehát értekük 2 275 font volt. A hajókötelet készítő üzemek nagyságára a velencei Arsenálból van leírásunk a XVI. századból. "A kötelMz vagy szín az arzenálban roppant nagy, de kivált olyan hosszú, hogy egy ló elfáradna a befutásában. Sok nép dolgozik benne, és nagymennyiségű kender meg len van ott készenlétben".30 A technikai színvonal többé kevésbé megfelelhetett annak a szint-