Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

Ezért a tabellákon szereplő összes üveghutát vizsgálat alá vesszük, s a vizsgálati eredmények alapján próbáljuk majd megállapítani a tőkés fejlődés útjára lépő üveghuták körét. A tabellák 1780 és 1790 között 23 üveghutáról tudnak, ami lényegesen kevesebb, még a kétharmadát sem éri el a Korabinsky Mátyás lexikonában

177 szereplő 39 üveghutának. Huszonkét huta esetében sikerült megállapítani a tulajdonosi viszonyt. Polgári tőkével működött valószínűleg 4, azaz 18% Németi, Szuha, Hasznos, Hollóháza).

178 Adataink egyrészt azért nem egyértelműek, mert Németi tulajdonosa 1780-ban még a besztercebányai püspök, s csak később kerül Liborius Saly, egy újbányái tanácsnok, majd halála után Johann Ertl kezébe a huta.

179 Másrészt Szuha és Hasznos név szerinti birtokosait nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy többen voltak.

18

" Három nagybirtokosi hutáról viszont közlik a huta tényleges irányítójának a nevét (Városlőd-Csehbánya, Nagyvázsony-Úrkút, Lókút).

181 Világinagybirtokon termelt 7/ huta, azaz5Ö% (Hárságy, Kövesd, Bakócza, Huta, Miklósfalva, Végleshuta, Párád, Füzér, Nagyszalánc, Nagyvázsony-Úrkút, Lókút).

182 Egyházi tulajdonban volt - a németin kívül -5, azaz 23% (Bél, Ebedec, Újbánya, Hosszúhetény, Városlőd-Csehbánya).

183 Nagybirtokon termelt tehát összesen 16 huta, azaz 73%. Állami, kamarai tulajdonú csak 2 volt, a regéci és a diósgyőri huta, 9%.

184 Szembetűnő a nagybirtok túlsúlya a többi tulajdonformával szemben. Megjegyzendő még az is, hogy néhány birtokosnak több hutája is volt. Melczer-család: Kövesd, Bakócza,

185 Károlyi Antal: Huta, Füzér,

186 Esterházy Miklós: Miklósfalva, Végleshuta,

187 pécsi püspök: Újbánya, Hosszúhetény.

188 De az üveghuták működési módja - az erdőhöz, fához kötöttség - arra a feltételezésre is alkalmat ad, hogy azonos tulajdonos, de más huta különböző időpontokban való feltüntetése valójában ugyanannak a hutának az átköltöztetését is jelenthette. A fentiek közül csak Esterházy hutái működtek azonos időpontban. Az üveghuták munkáslétszáma 7785-ben 776, 7786-ban 119 főt tett ki, ami mindkét esztendőben 9 fős átlagnak felel meg, mivel 19, illetve 13 hutáról van adatunk. A vizsgált évtizedben néhány hutában az átlag fölé emelkedett a létszám, de a 20 főt sehol sem érte el. A legtöbben Hosszúhetényben dolgoztak (17 fő),

189 majd Hárságy (16 fő), Bakócza (15 fő), Ebedec (13 fő), Németi (13 fő), Huta (12 fő) a sorrend.

19,1 Ezekben a hutákban - Huta kivételével - a segédek és az inasok mellett már egyéb munkásokat is találunk, akiket vagy szolgának (famulus) neveznek, vagy végzett munkájuk szerint különítenek el (pl. colligator). Ez utóbbiakat