Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Dobrossy István: A 18-19. századi miskolci műhelyek helye az északkelet-magyarországi serfőzés történetében
eredményeként - mégis vázolható. Az előállított mennyiségre és jövedelmezőségre hasonlóan utalnak adategyüttesek. Mindezekre a kérdésekre adott válaszokból talán megfogalmazható, hogy hol van a serfőzők és a serfőzőmesterség helye az ipartörténetben (avagy a mesterségek között). Miskolc és közvetlen környéke serfözése (sörkészítése) a 17. század végétől, a 18. század elejétől datálható. így időben is különbözik közvetlen, vagy távolabbi környezetétől. Más megközelítést kívánnak a szabad királyi város, Kassa serfőző céhei, s más megjelenésűek a Rákóczi-birtokokon a hegyaljai serfőzőházak Tokajban, Tállyán. vagy Fonyban és Göncön. De más jellegűek Sárospatak serfőzőházai, s mást jelent pl. Ardő serfőzése is. Miskolchoz viszonyítva lényegesen korábbi a bányavárosok serfőzése, vagy éppen az, amelyről Szendrő várából, s a császári katonasághoz kötődően vannak ismereteink. Az épületek s a bennük üzemelő műhelyek hovatartozása tekintetében éppúgy világosan áttekinthető Miskolc, mint a tulajdonosi, vagy tulajdonjogi hovatartozás szempontjából. Miskolc ugyanis a diósgyőri koronauradalom részbirtoka volt. Az uradalom a 17. század végén - más objektumok mellett - már üzemeltetett egy serfőzőházat Miskolc határában. (Ez a 17. századi építmény csak egykori kijelölési helyén, illetve alapjaiban maradt meg, ugyanis többször átalakították, újraépítették. Eredeti funkcióját a 20. század elején veszítette el. Az átalakított barokk épület rehabilitációs tervei 1988-ban készültek el. Felújításához - a 19. századi állapotot megváltoztatva - 1988-ban hozzákezdtek. Az épület a Tízes honvéd ú. 21. sz. alatt található.) Az 1678-1691 közötti városi számadáskönyvekből kitetszik, hogy Miskolc városának milyen haszna volt abból, hogy ezt az épületet az uradalomtól, tehát földesurától kibérelte. 1702-ben a város megváltotta földesúri terheit, s kikerülve az uradalmi fennhatóság alól - egyebek között - saját tulajdonába vette a serfőző házat is. Egy 1704. február 17-i végzés szerint a tanács a maga üzemében főzött sert korcsmáitathatott ki a város cégére alatt a város korcsmáiba. A sör előállításával kapcsolatos teendők ellenőrzését - mivel Miskolcon nem voltak serbírák, a történeti hagyományoknak megfelelően - a „bortúrák" látták el. Feladatukat és honoráriumukat egyaránt városi szabályzat rögzítette. 1 A város, ahogy az épület tulajdonába került, s megszerezte a serfőzés jogát is, kiárendálta azt.
