Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján

végezték ei az összeírást. 41^+4. Borsod vm. (136, 136). 48-53. Gömör vm. {1S6. 227). 55-57. Heves és Külső-Szolnok vm. (110, 120). 77-83. Nógrád vm. (236. 247). 138. Torna vm. (35, 39), 178-189. Zemplén vm. (421. 435). 18. Az első magyarországi népszámlálása 1784-87., I960., Táblázatos kimutatások alapján Borsod vármegyében joei népesség 133 852, a tényleges 134 223 fő, Gömörvm. (110 253, 110 646). Heves vm. (163 664. 163 721), Nógrád vm. (146 970, 147 035), Zemplén vm. (209 861). 209 216). A teljesség kedvéért megjegyezzük , hogy Abaúj és Torna II. József uralkodása alatt rövid időre ..törvényesen " egye.-, itett vármegyék adatait elveszettnek hittük, es ezért nem is került be a kötetbe. A Kassai Levéltárban azonban nemrég sikerült felkutatni, és annak teljes terjedelmit publikálását tervezi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár. 19. Nagy L., 1828-29. 7-18. Abaúj vm. (158 833), 102-110. Borsod vm. 187 768. 144-155. Gömör vm. 181 819, 155-163. Heves vm. 254 323 . 205-217. Nógrád vm. 185 566. 392-394. Torna vm. 29 083 és 438-454. Zemplén vm. 280 198 fö 20. Fényes E., 1844. 94., 10-11.. 135-136.. 194.. 338-339., 392-93. 21. Ez a dátum Zemplén vm-re nem vonatkozik 22. Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattára (a továbbiakban HOM HTD) I. 84.2.1. (..Nógrád megye Közönségének'" címzett köriratból) 23. A HOM HTD jelzetekkel ellátott dokumentumok a megyei levéltárból (a közigazgatási hatóság irataiból) előkerült 1863. évi malomkimutatások eredetijének fénymásolatai. Heves és Külső-Szolnok vm.: I. 84.1. 1-11.; Nógrád vm.: I. 84.2. 1-7. (eredetije: Nm L. IV-263/2 3120/1863); Borsod vm.: I. 84.3. 1-18.; Zemplén vm : I. 84.4. 1-20. (Abaúj. Gömör és Torna vm. 1863. évi malomösszeírásai még az elkövetkezendő kutatás tárgvát képezik) 24. HOM HTD I. 84.1.1., I. 84.2.1. 25. OL. D. 222. IX. kútfő 13. tétel 3031/64. Ugyanez az összesítés található meg némi magyarázat kíséretében a „Magyarország malomipara 1863.", 1863. 262-266. 26. A táblás kimutatás rendelkezik az ún. „Jegyzetek" résszel is. amelyben a malmok állapotára, működőképességére, teljesítményére vonatkozóan nyilatkoztak az összeírok. 27. OL. D. 222. 3031/64. 28. HOM HTD 1.84.4.1. 29. Csintalan Zsolt 1988. A „Ronyva-malompatak" malmai közül a város tulajdonában lévőt ismerteti, különös tekintettel a malombérlők árendális viszonyaira. (Levéltári forrása: Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Állami Levéltár (SKÁL) városi iratok I. dob. 8-62. sz.) 30. Balassa /., 1973. 87-92. (Levéltári forrása: SKÁL Vegyes közgyűlési iratok, szolgabírói jelentések 1809.) 31. Szécsényben = 1 gőz " 2 patakmalom (össz. 9 kövön) = 24 óra alatt /66 a. mérő; Losoncon = 1 gőz + 2 patakmalom + 2 szárazmalom (össz. 8 kövön) = napi 84 a. mérő; B. Gyarmaton = 1 gőz + 1 patakmalom (össz. 6 kövön) = napi 60 a. mérő 32. Trázson a szárazmalomban 1 kövön 15 a. mérő gabonát is megőröltek naponta 33. Évi 270 munkanappal számolva 34. 1569-től Heves és Külső-Szolnok vm.Á 1876-tól a tiszai járás elszakadásától Heves vm. 35. Selmeczi Kovács A., 1984. 343-369. A szerző az 1855. évi összeírás alapján végezte el a malmok kimutatását 36. A kalló- és gabonaőrlő malmok 1835.. 1843. és 1845. évi pontos kimutatásának lelőhelye: Heves megyei levéltár (HmL.) IV-414/13-20011