Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján

Szolnok) t. e.„ 2.78% 8.24% 2,99% 4.32% 4.%% Nógrád 3 2 ­­­Torna 1881-ben egyesült Abaúj vm.-vel Lásd Abaúj vm.-vel együtt u. 0. Zemplén 5 1.42% 10 3.39% 1 0.62% ­­JEGYZETEK 1. Többek között Vajkai Zs. 1978-80. 353. 2. Bogdán !.. 1966. 185. 3. Balázs Gy., 1984-85. 438. 4. Bogdán /., 1966. 185. 5. A magyarországi malomiparral foglalkozó munkák az 1863. évi magyar királyi helytar­tótanácsi összeírást tekintik az első rendszeres, nem adózás céljából és csaknem az egész rszágra kiterjedő malomösszeírásnak. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az 1894. évi malomipari statisztika bevezető része (15. lap) utal egy 1852. évi malomösszeírásra, de ezt a conseriptiót sem Bogdán I.-nak (fent említett tanulmánya 182. lap) sem jóma­gámnak nem sikerült felkutatni az Országos Levéltárban (a továbbiakban OL), a megyei levéltárakban és a Központi Statisztikai Hivatalban (a továbbiakban KSH). 6. Szűcs E.. 1978. 9. 7. Uo.,9. 8. Gyimesi S.. 1979. 10. 9. Uo., 16. 10. Szűcs E., 1978. 10. 11. A Pesti hengermalom kis acélhengereket használt. Ezek korszerűsítésére és egyben újfajta hengerek előállítására vállalkozott Mechwart András, a Ganz gyár igazgatója, amikor a Wegmann Frigyes-féle porcelán hengerszékek elvének alapul vételével öntött vasból konstruált hengerszékeket. Ez a találmány szorította ki az évszázadokon át használt malomköveket, s csakhamar az egész világon elterjedt. 12. Két malomkő egymás felett, képezi a malom-kő járatot, amely a gabonanemtől és a kívánt őrlési minőségtől függően meghántja, felaprózza vagy összezúzza a gabonát. 13. A fent közölt számadatokat a malomipari statisztikák alább pontosan közölt számaiból merítettem 14. Lásd: Agrártörténeti Szemle 1966/1-2. sz. 178-187. lap 15. 1 főre = 0.0027 malom. 1 lakott helyre = 1,5 malom jut. 16. 1802-től Gömör és Kis-Hont t.e. vm. A malomszám emelkedésénél ezt a tényt is vegyük figyelembe. 17. Acsády !.. 1896. 3-7. Abaúj vármegyében 1715-ben 175, 1720-ban 216 lakott területen

Next

/
Oldalképek
Tartalom