Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Endrei Walter: Textilmanufaktúrák a Magyarországgal szomszédos államokban

Nem tartjuk valószínűnek, hogy ez vagy a nagy számú moszkvai lenvászon- és gyapjúszövet-manufaktúra az ún. feudális manufaktúrák sorába tartozott volna, melynek munkásai hűbéri szolgáltatást teljesítő parasztok voltak. Ám ilyenek létezéséhez nem fér kétség. Sajnos nincs még feldolgozva Szilézia, Erdély, Moldva, Horvátország és Szlavónia manufaktúráinak története. A szórványos adatok is elegendők azonban egy nyugatról keleti irányban haladó iparosodási lejtő megállapítására. Angliától Franciaországon és Németországon keresztül Törökországig a manufaktúraipar kialakulásának csökkenő mértéke figyelhető meg. Következtetések A fejlettség fokát statikusan szemlélve a magyar textilipar csaknem ' , egy szinten áll az osztrák, cseh, morva, lengyel iparral, míg a szász és sziléziai előtte jár, az ukrán vagy erdélyi pedig alacsonyabb szinten áll, mind a vállalkozások számát és méretét, mind műszaki színvonalukat illetően. Ha azonban a fejlődés dinamikáját vizsgáljuk, az örökös tartományok éppen a 18. század során emelkednek Magyarország fölé és érik el a szász és sziléziai ipar szintjét; a magyar és lengyel manufaktúra., ipar stagnál és egyjiívóra jut a keletre eső országok iparával. Az előbbiek a 19. század elején gyáripart építenek fel, utóbbiak manufaktúrái pedig - nem bírva ennek versenyét - élcsenevészednek. Ha összehasonlítást teszünk Magyarország vagy Lengyelország 1780-90 körüli textilipara és 50 évvel későbbi állapota között, ez kétségkívül a korábbi javára dőlne el. Mindkét ország textilipara elvesztette kontaktusát a nyugati fejlődéssel és elmulasztotta az ipari forradalom diktálta átmenetet a gyáriparba. A. sporadikus gépesítési kezdeményezések Magyarországon sorra meghiúsultak. A fonógépek tulajdonosai céheknek adták el azokat, vagy Bécsbe # költöztek;

61 a beruházók pedig ezentúl Ausztriában próbáltak szerencsét, mint Batthyány Károly, aki Stájerországban alapított gyárat angol fonógépekkel (1790),

62 vagy Eszterházy Miklós, aki Schwarzenberggel és Colloredoval megalapította a mai napig üzemelő Pottendorf-i pamutfonodát (1802).«