Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Endrei Walter: Textilmanufaktúrák a Magyarországgal szomszédos államokban

Egészen más az osztrák selyemmanufaktúrák aspektusa. Ezek a francia, olasz, szász és porosz import elleni elkeseredett védekezés jegyében születtek. A hétéves háború alatti importtilalom révén megduplázódott a termelés, és 1774-ben egyedül a bécsi környezetben 9935 személy dolgozott a selyemiparban.

34 A rendkívül heves konkurencia okozta, hogy több selyemmanufaktúrás - a kormányzattal egyetértésben - Magyarországra tette át a székhelyét. Erről a Valero- és Beywinckler-családok esetében biztos értesülésünk van.

35 Különösen érdekes, hogy utóbbi apjának üzemében nőtt fel és három öccsével együtt az első 12 tanítvány között végezte el azon bécsi Dessinateurschule-t, amelyet Kaunitz - akkor párizsi követ - a francia verseny ellensúlyozására kezdeményezett, s amelyet a Habsburg birodalom első ipariskolájának tekintenek (1758).

36 Beywinckler üzeme háromfelé osztódott, s így a Valero-üzemmel együtt az erős és jó ízlésű bécsi hagyomány hazai változatát fejlesztette ki. Ne felejtsük el továbbá, hogy az óbudai selyemfilatóriumot is az alsó-ausztriai Traiskirchenben állott cérnázómalom mintájára építették meg. Végül az osztrák pamutipar szerepe sem elhanyagolható a magyar manufaktúraalapítások előzményeként. A schwechati kartonmanufaktúra 1732-ben kezdi meg a „Wachskücheldruck"-ot az Orientalische Compagnie égisze alatt. 1740-ben eladják egy magáncégnek, amely 1745ben K. K. Privilegierte Cotton Fabrique Comp.-ként - Lotharingiai Ferenc sasvári manufaktúrájával osztozkodva a piacon - hosszú éves egyeduralmat élvez. A két üzem egészen a privilégium megszűntéig oly szorosan működik együtt, hogy végül kartellszerződést is köt és diktálja az árakat.

37 Az 1762-vel lejáró szabadalom egy sor új üzem keletkezésével jár. A Friedau-i mellett különösen a Schwechatban alapított Kettenhofer Zitz und Kattunfabrique érdemel említést (1766), mert első igazgatója ugyanaz a B. Falquet, aki a cseklészi manufaktúra egyik részvényese is. Később J. V. Badenthal - a cseklészi vállalat legnagyobb hitelezője - is belép a kettenhofi részvényesek sorába (1774), majd kezébe kaparintja az üzemet. (1793.)

38 Morva- és Csehország A morva manufaktúrák fejlődése meglepő azonosságot mutat a magyarországiakkal. A 17. század második felében és a 18. század elején egy sor alapítási kísérletről tudunk. Legtöbbjük főúri alapítás, mint D. D. Kaunitz 1701-beli finomposztó üzeme Austerlitzben. Valamennyi ir-