Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

mosról tudunk, ám a teljesítmény 700 tucatról 1000 tucat kesztyűre nőtt! A váci üzem viszonylag sok embert foglalkoztatott, 7-11 külföldi segédjét és inasát ismerjük 1787-ben. Sajnos a négy üzem termelési adatai különböző évekből származ­nak, így csak nagyon töredékesen tudjuk bemutatni kiadásaikat és bevé­teleiket. Siklóson és Németürögön 7785-ben és /78ó-ban is összesen 11 360, átlagban - s ez majdnem fedi a valóságot, mivel szinte megegye­zett nyersanyagköltségük nagysága - 5680 Ft-ot költöttek. Hasonló nagy­ságrendű nyersanyagköltsége volt a kesztyűgyáros Wurmann-nak, 1787­ben 3985 Ft-ot adott ki nyersanyagért. Ellenben ugyanebben az évben Vácon 20 000 Ft-ot költöttek, s így az 7787-es összköltség 23 985, az átlag pedig 77 992 Ft volt. Az előállított áru értéke Siklóson és Németürögön 7 785-ben összesen 15 504, átlagban 7752 Ft, 1786-ban pedig összesen 15 309, átlagban 7654 Ft, csaknem megegyezik. 7787-ben a kesztyűgyár 5400, a váci üzem kb. 23 000, összesen 28 400, átlagban 14 200 Ft-ot keresett. Mind a négy üzem főleg belföldön szerezte be nyersanyagait. Német­ürögre azonban Stájerországból és Karintiából is szállítottak. Az orszá­gon belül, de a messzebb fekvő vidékeken, Szlavóniában és Erdélyben vásárolta az adalékanyagokat Vác. Áruit csak helyben értékesítette Vác és Siklós. A soproni és a németürögi üzem termékei e mellett távolabbra - Nagyszebenbe, illetve Karintiába - is eljutottak. A nagybirtokosi tulajdonban levő üzemek nem sok módot látnak a fejlesztésre. Siklóson teljesen elégedettek a tulajdonos gondoskodásá­val, Németürögön csak több nyersanyagot szeretnének. Több javaslattal állt elő a két polgári tőkével működő manufaktúra. A kesztyűgyár kamat­mentes kölcsönt, olcsóbb nyersanyagot s ennek érdekében az árdrágító zsidó felvásárlás visszaszorítását szeretné, hogy állítólag Moszkvába is el tudja juttatni termékeit. Vácon az időnkénti nyersanyaghiányon s az értékesítési lehetőségeken szeretnének javítani. A bőrfeldolgozó üzemek második csoportja a feudális keretek közül kiemelkedő textilipari üzemek csoportjával megegyező jellegzetessége­ket mutat. A tabellákon felterjesztett számos bőrgyártó műhely közül azokat emeltük ki, amelyekről elnevezésük, munkáslétszámuk, terme­lési értékük és az egy főre eső termelés nagysága alapján elképzelhető, hogy meghaladták a feudális termelési formákat. így a contuberniumnak nevezett soproni, valamint a pécsi, bazini, bólyi tímárok és a soproni irhások termelési körülményeit vizsgáltuk meg. 164 A műhelyekben 7785-ben a mesterekkel együtt összesen 66 ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom