Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)

nya, a Cloelló-Schwartz vecseklői bányája, az Angol-Német Bank mi­zserfai, mátraszelei bányája stb. A középvállalatok mellett a hetvenes években mintegy húsz törpe, pár munkást foglalkoztató bánya is műkö­dött. Ezek némelyike még közbirtokossági kezelésben állt. A nyolcvanas évek elejére a törpe vállalkozásokat a nagyüzemek versenye felszámolta. 1890-től lényegében már csak két nagy kőszénbánya-társaság uralja a nógrádi szénbányákat, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és az 1881-ben alapított Észak-magyarországi Egyesített Kőszénbánya Rt. Nemcsak a bányaüzemek történetében, hanem a termelés területén is különböző korszakokat lehet megkülönböztetni. (A kezdeti táróbá­nyászkodást váltotta fel az omlasztásos pillérfejtés, majd a kombinált pillérfejtés stb.). 4. Vas- és acélgyártás. 1868-ban a kiegyezést követő ipari fellendülés időszakában létesült a Salgótarjáni Vasfinomító Rt. A salgótarjáni szén­bányászat fejlődése, a vasúti összeköttetés biztosítása és a gömöri vasbá­nyák közelsége játszott szerepet abban, hogy e fontos ipari létesítményt Salgótarjánban helyezték el. A gyár történetének jelentős állomásai: az alapítást követően megkezdődik a gyár építése, 1871 novemberében ke­rül sor az üzemkezdetre. Az első években a vaskohászat volt a főprofil és épületvas volt a legfontosabb termék. A Salgótarjáni Vasfinomítóban alkalmazták először hazánkban a Borbély-féle regeneratív kavaróke­mencét. Az épületvas mellett jelentős volt már a kezdeti időben is a drótszalag és szeggyártás. 1881-ben a Salgótarjáni Vasfinomító Rt. fuzio­nál a Rimamurányi Vasmű Rt.-vei és létrejön a Rimamurányi-Salgótar­jáni Vasmű Rt. az ország egyik legjelentősebb finánctőkés vállalkozása. Termelésben is változás történik, 1889-ben megindul Salgótarjánban a Thomas eljárással történő acélgyártás. A gyár profiljában változás nem történik, de jelentőssé válik a szekértengelyek és egyéb mezőgazdasági eszközök gyártása. Fejlődik a hengermű. Újabb rekonstrukciót 1909-ben hajtanak végre a Martin-eljárás bevezetésével, az előzőekben már meg­levő termékek mellett erőteljes bővítés van a hideghengerműben. A gyár végleges profilját az 1909-es átépítés után kapta meg. A salgótarjáni vasfinomító üzemtörténetében 1870-75-ig terjedő időszakban még az ún. kavaró eljárással készült a finom vas a salgótarjáni üzemben. (A következő hármas egységben kell az üzem életét bemutatni: 1. alap­anyaggyártás, 2. legfontosabb profilfolyamat bemutatása, 3. termei­vények.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom