Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)

Ehhez kapcsolódik a céhes iparkutatás. Mindenképpen fontos számba venni a meglevő céheket a lehetséges első jelentkezéstől az ipartörvényig. Nem kimondottan céhtörténet, hiszen az közismert. Inkább a mentalitáson van a hangsúly. Azaz miként és hogyan alakult ki a nógrádi céhbeli iparos réteg, kikből alakult ki, hogyan örökítődött az iparűzés gyakorlata, egyáltalán az igénye, a lehetősége. Mennyiben hatott ez a kulturáltság, a művelődés, az életmód szokásainak a megváltoztatására. Természetesen a számszerű adatok is fontosak számunkra, s ugyanakkor olyan céhszervezeti kérdések, amelyek esetleg nógrádi sajátosságként járulnak hozzá a magyar céhtipológiához. 2.2 A legfontosabb források: A céhleveleket (céhprivilégiumokat) a Helytartótanács C25 Acta mechanica gyűjteménye megyei bontásban, teljes egészében összegyűjtve tartalmazza, a 18. század végéig. (Ezek 1731-ig már xerox másolatban megvannak a múzeumban is.) Hasonlóképpen meg lehet találni a Helytartótanácsnál, illetve a Magyar Kancellária Acta generalia anyagában az 1813 és 1848 között kért vagy tényleg ki is adott céhprivilégiumokkal kapcsolatos beadványokat, határozatokat is. A Nógrád megyei Levéltár dicalis összeírásai 1711 után tartalmazzák az „artificium centinuum" vagyis folyamatos mesterség rovatot, amelyből Összesíthető, egy-egy helységben hány iparosnak minősített családfő élt. 1770-ig ezek járási összesítésben készültek (bár a füleki járásról nem maradt fenn 1734 utáni conscriptio), később pedig településenként (ez már igen hiányos!). Vannak ezen kívül igen hasznos taxalista összeírások is a 18. századból, amelyekben szerepelnek a taksafizető kézművesek is. Egyes uradalmak anyagában is vannak összeírások, így a Balassa, a Koháry-Coburg, a Zichy levéltárakban. Sajnos, a feudális korszak kézműiparára vonatkozó forrásanyag ma már igen hiányos, sok helyen kell kutatni, hogy kellő mennyiségű adatot kapjunk. Fontos az Országos Levéltár anyagának a kutatása is, csupán a Nógrád megyei Levéltár anyagából a kérdések nem válaszolhatók meg. Jól használható a magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. Helytörténeti irodalom ismerete, a helyi hatóerők vizsgálata céljából, amelyek a kézművesipart befolyásolhatták mindkét irányban. 3. A gyáripar. Kezdetét a „mamfaktúrák" képezik, bár az egykorúak használták a „fabrica" kifejezést is. A gácsi es. kir. privilégiummal rendelkező posztófabrika története tulajdonképpen feltáratlan, bár Sztudin-