Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Pálmány Béla-Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében (17-20. század)

menye. Bár a megye tőkés iparának kialakulását nem a feudalizmusban­létrejött céhesipar, háziipar továbbfejlődése, fejlesztése határozta meg, a tőkésipar és a céhes, valamint a háziipar között szoros kapcsolat nem mutatható ki, mégis ezen iparágak előzményt és nemegyszer a későbbi iparfejlesztésnek, elsősorban a munkásosztály szempontjából a bázisát is jelentették. A kézművesipar történetének kutatása - ha leszámítjuk Horváth Mihály úttörő, gondolatokban, feltárt forrásokban gazdag munká­ját - legfeljebb száz évre nyúlik vissza. Karlovszky, Szádeczky és mások forrásfeltáráson alapuló műveit Nógrád megye vonatkozásában - a történetírás akkori pozitivista szem­léletét tükröző, igen színvonalas és maradandó müvekben - Sztudinka Ferenc munkássága gyarapította. Az ő összefoglalása, amely a Bo­rovszky Samu szerkesztette megyemonográfiában jelent meg, képezte hosszú évtizedekig teljes ismeretanyagunkat a témában. Az utóbbi más­fél évtizedben - paradox módon a négy kötetes megyemonográfia megje­lenése után - új fellendülést tapasztalhatunk a nógrádi ipartörténet kuta­tásában. Elsősorban a Nógrád megyei M úzeumok Évkönyveiben megje­lent tanulmányok számos új ismerettel gazdagították tudományunkat. Az iparosítás előtti társadalmakban az ipari tevékenység keretei merőben mások voltak, mint napjainkban. A parasztháztartások saját maguk látták el magukat ruhaneművel, bútorokkal, szerszámokkal, ma­guk emelték házaikat, fészereiket stb. Csak néhány szakma számára volt kereslet, amelyek különös szakértelmet igényeltek (kovács, molnár, var­ga, csizmadia, szűcs). 1. Az első fogalom, amelynek tisztázása tehát szükséges, ^háziipar. Ez Nógrádban - főként a mostoha természeti viszonyokkal küszködő északi, szlováklakta falvakban, mezővárosokban a szabadságharc előtti időszakban kiemelkedő fontossággal bírt. Már Fényes Elek megyéről szóló leírása is kiemeli a faeszközök (hordók, abroncsok, kerekek, tali­gák, villák, lapátok, sajtárok, sziták, rosták, zsindelyek, lécek, karók, deszkák) készítését. Ezen iparcikkeket nemcsak a megyén belül árusítot­ták, hanem az országos piacokra is szállították. A fa háziipar mellett jelentős volt a cserépedén gyártás is. Divényben sziták és rosták, Málna­patakon és Divényhután zsindelyek, lécek, karók, deszkák, Podrecsány­ban, Losonctamásin és Maskován jó hírű pipákat, Poháron, Losonc­nagyfalun és Gácson cserépedényeket gyártottak. Jó meszet égettek Sző­lősön és Szúpatakon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom