Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján

Heves (és KülsőSzolnok t.e.), 3 29 0,49% 5,55% 32, 19,16% 51, 52 + 3,motors 31,48% 45,45% Nógrád 6 23 18 47 63 4- 2 motoros 1,95% 8,55% 10,65% 23.62 34,03% Torna 0% I 1881-ben Lásd Abaúj 3% egyesült Abaúj vm.-vei együtt vm.-vel u. o. Zemplén 5 12 20 51 57 + 7 motoros 1,42% 4,07% 12,35% 34,70% 55.93% Vízimalmok (patak-és hajómalmok) %os megoszlása 6. táblázat Vármegye 1863 1873 1885 1894 1906 Abaúj 108 96,43% 138 93.88% 128 93.43% 118 89,39% 82 78.10% Borsod 150 90,91% 152 92,12% 108 88,52% 107 77,54% 82 65.60% Gömör és 212 210 191 179 150 Kis-Hont t.e. 96,80% 100% 97.95% 95,21% 89,29% Heves (és Külső339 284 115 102 59 Szolnokit.e.

t 55.39% 54,41% 68.86% 62,96% 48,76% Nógrád 230 74.68% 222 82,53% 147 86,98% 148 74.34% 126 65,97% Torna 37 100% 34 100% 1881-ben egyesült Abaúj vm.-' Lásd Abaúj ve\ vm.-vel együtt u. o. Zemplén 222 207 138 94 51