Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján
Ez a malom is gyakorta vált a társas élet színterévé, ún. „malombeli kaszinóvá'. Malomipar-statisztikai felvételek 4 * Ebben a fejezetben nagyon röviden, elsősorban a táblázatos kimutatásokra hagyatkozva, amit a 19. század második felében elvégzett „nagy" malomipar-statisztikai felvételek számadataiból állítottunk össze, tekintsük át a vizsgált vármegyék malmainak megoszlását a „gőzmalmok előretörése*' korszakában. Mielőtt hajtóerő szerint elkülönítve áttekintenénk Északkelet-Magyarország malmainak alakulását, lássuk a malmok számát 1863. és 1906 között (4. táblázat).( A táblázatból malmok számának fokozatos csökkenése tűnik fel, ami a hagyományos malmok fogyását jelenti. Ez a tendencia Heves és Külső-Szolnok vármegyében látszik a legerősebbnek, de ha azt figyelembe vesszük, hogy 1876-tól a külső-szolnoki területek elszakadtak Hevestől (ezt jelzi az x jel), akkor a 80%-os malomcsökkenés érthetőbbé válik. A gőzmalmok előretörése megállíthatatlannak látszott Magyarország északkeleti részén is. A vármegyéken belül az összes malomnak 2%-át sem tették ki a gőzmalmok 1863-ban. A századfordulón Heves vármegye malmainak 45,45%-a, Zemplén vármegye malmainak pedig 55,93%-a gőz- és műmalom volt (5. táblázat). A gőzmalmok a vízimalmokat tudták legkevésbé háttérbe szorítani. Egészen a század 90-es éveiig nagyon lassú, de fokozatos csökkenést mutattak az elemzés alá vett vármegyék vízimalmai. A törés az 1900-as években következett be, amikortól a vízimalmok is a gőzmalmokkal folytatott verseny feladására kényszerültek (6. táblázat). A száraz- és szélmalmok már a 70-es évek végére 3% alá szorultak (7. és 8. táblázat). A hagyományos malmok fokozatos megszűnése a korabeli sajtóban is visszhangra talált. A miskolci Papmalom 1892. évi lebontását így adták hírül: „A régi híres Papmalom, mely állandó zúgásával, zakatoló kerekeivel itt városunk közepén ki tudja mily régi idö óta tartja fenn a malom romantikát, s mely félszeg termetével régóta állja el az utat és a kilátást az Avas felé, megkezdte végső halálküzdelmét. A vég kezdete tegnap következett be, midőn fedelét bontani kezdték. Mégcsak egynéhány nap és kövei nem lesznek egymáson, hanem átköltöznek a szomszédos Diósszeghy-féle telekre, ahol egy új modern épületnek fogják képezni alkatrészeit, így pu ztul el a haladás és a művelődés előtt sok - különben
