Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján

száraz- és szélmalmok oly hellyezetben vannak, hogy nem kielégítők a' nép szükségeit fedezni, sőtt kéntelenítetnek a' Hernád vizére, nagy gőzmalmokba őröltetni."

28 Újhely városában és fél órai járásra a határában ekkor 5 vízimalom őrölt: a Hartai (vagy Harthay) 6, a Barátszeresi 7, a Baksi 4, a Pap 4 és a város tulajdonában lévő ugyancsak 6 kőre. A városon átfolyó „Ronyvamalompatak"-on létesültek.

29 Ezek sem voltak képesek kielégíteni a város szükségleteit, márcsak azért sem, mert többsége „rossz karban", „avult állapotban" volt. A nagy szárazság, ami 1863 nyarán még tartott, és az ebből adódó vízhiány miatt ritkán őröltek teljes kapacitással (minden kövön). Ha forogtak a malomkerekek, akkor-ahogy a kimutatásból olvassuk - még a „Bodrogköz nagyobb része is idejár(t) őrölni'. Az esőhiány megállította Sáros Patak 4 vízimalmát is. (Halastói, Ispitályi, Petrahói és Uj malom, mind 3 kőre őrlő „árok szélin fekvő felül csapó" malmok). A 19 hajómalomból 5 Tokajban volt, de az összeíráskor „a Tisza folyam lassúsága miatt a közönség szükségletét sem elégíti ki az 5 vízi malom". Említést érdemel Sáros Patak 2 kompmalma is, amely 2-2 kőre őrölt. A 121 szárazmalomból Bodrog Keresztúron 4-et, Tarcalon 9-et és Tokajban 3-at tudunk biztosan, amelyek „egy kőre dolgoztak", s maximum 6 PM (3 q) gabonát tudtak naponta megőrölni. Balassa Iván

30 a 19. század elejére a Hegyalján 13, a Bodrogközben 43 szárazmalmot mutatott ki helységek pontos megjelölésével, melyek a század közepén is fennállhattak. Az 5 szélmalomból csak a cékexl ismerjük, amely 1 kőre őrölve nagyon elhanyagolt állapotban volt már 1863-ban is. „Csak csekélységet őröl(t)." Nógrád vármegye malomösszeírása pusztán statisztikai adatokra hagyatkozik. Az „Észrevételek" rovat megjegyzések, kiegészítések, pontosítások nélküli. A 4 gőzmalom a Vác-Dukla országúthoz közeli Losoncon és Balassa-Gyarmaton, a Losonc-Gyöngyös országút mellett a Peszmegi pusztán és a Losonc-Vác országút szomszédságában, Szécsényben volt. Közülük a legnagyobb teljesítményű Peszmegi pusztán volt, amely 4 kövön napi 100 ausztriai mérő gabona megőrlésére volt képes.

31 A 2 műmalom a kékkői járáshoz tartozó, B. Gyarmathoz fél órányira lévő Tereskén és Puszta Bodonyban volt, amelyek teljesítménye a legkisebb vízimalmokéval volt egyenértékű, l-l kőre őrölve 24 óra alatt csak 8-8 a. mérő gabona megőrlésére vállalkoztak.