Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján
/. táblázat Év Magyarország malmai Ebből gőzmalom összesen 1860-ig 1863 1873 1885 1894 1906 22 132 24 956 17 277 20 000 17 304 25 147 492 910 1 723 1 908 1870-ben egyedül a fővárosban 14 gőzmalom állt fenn. A hagyományosnak is nevezhető víz-, száraz- és szélmalmok közül csak a vízimalmok bírták legtovább a versenyt. Ez az átváltás, a. gőzmalmok előretörésének korszaka, amit a szárazmalmok és a szélmalmok sínylették meg legjobban. 1873-ban 854 szél- és 6 361 szárazmalomban őröltek, ami a századfordulóra 19,09%-os (691 szélmalom), illetve 90,28%-os (619 szárazmalom) csökkenést eredményezett. 13 Az általános, országos tendenciák után, szűkítve vizsgálatunkat, tekintsük át, hogy a történeti Magyarország északkeleti megyéinek malomipara hogyan élte meg a gőzmalmok előretörésének korszakát. Az első magyarországi malomösszeírás Mielőtt részletesen rátérnénk az első (1863. évi) országos malomösszeírás eredményeire - pusztán tájékozódási igénnyel - megkíséreljük kimutatni a vizsgált 7 vármegyére vonatkozóan a statisztikai működés előtti malmok számát. A statisztikai felvételek előtti időszakon a 19. század elejétől visszamenőleg a 17. század elejéig terjedő időszakot értjük, ami a malomipar tekintetében a malomtechnika változatlanságának időszaka is. E művelethez Bogdán István számítási eredményeit 14 kívánjuk felhasználni, aki vagy a lakott terület vagy a lélekszám ismeretére adta meg azokat a viszonyszámokat, 15 amelyek segítségével a valóságos malomszámhoz közelítő eredményekhez juthatunk. A 19. század második feléig egyetlen conscriptiót sem ismerünk, amely részletesen tárgyalná a malmokat. E hiány pótlására három időszakban (1720., 1784-87., 1828.) teszünk kísérletet (lásd a 2. táblázatot).
