Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

termelési értékét (Selesztó. Kislőd).

28 Az iglói üzemnél a nyersanyagköltség és a haszon összegével véltük körülbelül meghatározhatónak a termelt áruk értékét.

:y 7785-ben Kislőd és a Paltzmann-féle vasmű 37 000 Ft-ot termelhetett, ami az összes termelési érték 62%-a. A következő években valamivel 10 000 Ft alatt termelt Kislőd, s hasonló értéket állított elő 1780-ban Selesztó.

30 Újra meg kell jegyeznünk, hogy nem sokkal maradt mögöttük Kassa.

31 A kis vasművek mindegyike más-más tényezőt jelöl meg - ha egyáltalán megjelöl -, amely a fejlődést elősegítené. A nagyolvasztóknak több, egymással megegyező fejlesztési javaslat van. Van olyan kis vasmű, amely a tulajdonos szegénységére hivatkozva pénzt szeretne (Ketső),

32 egy másik külföldi munkásokat kíván (Csetnek),

33 megint másik kisebb javításokat tervezne a kemencén s robotot (!) a nyersanyagok biztosításához (Vaskoh).

34 Kassa a vízhiányt fájlalja,

35 Dombon jó utakat s a szomszéd városokban lerakatokat akarnak, valamint a külföldi áruk behozatalának a megtiltását.

36 A három nagyolvasztó közül egy sem említi a tőke hiányát, ám a csetneki vasműhöz hasonlóan szükségük lenne szakmunkájukhoz értő külföldi munkásokra. Nem jó a nyersanyagellátás, kevés és rossz minőségű a vasérc, Ausztriából. Stájerországból és Karintiából szeretnének hozatni, drága a fa. A rossz utak akadályozzák a szállítást, nem keresik fel őket a kereskedők. A Paltzmann-testvérek az adót sokallják, arra panaszkodnak, hogy urburát és contributiót is kell fizetniük.

37 Táblázatos összefoglalás'* VASKOHÁSZAT Nagyolvasztók (manufaktúraként) Tőke eredete Helység Tulajdonos neve Említése ' N Selesztó Schönborn Jenő Ervin 1781 P-N? Kislőd veszprémi püspök Homolács Vencel özvegye, Cseszka Ferenc 1785-1787 P Igló Pal tzmann-testvére k 1785