Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Hőgye István: A Constantin-féle posztófabrika Sárospatakon a 19. század elején

Költ Patakon 2ü-dik Decemberben 1811-dik esztendőben. Kaszner János T.'N.V. kiküldött táblabírája Kozma Miklós ugyanazon T.N.V. főesküdtje Bodó Lajos kiküldött alszolgabiró"

7 A fenti jelentést 1812. február 1-jei közgyűlésen olvasták fel és pártfogással küldték tovább. 1812. október 20-án kelt Helytartó Tanács engedélyező levele, melyet fénymásolatban mellékletként közlünk. Ebben megengedték Constantinnak, hogy inasokat vegyen fel, azokat felszabadítsa, legényeket alkalmazzon, mesterré tegye. A vállalkozást posztógyártásra jogosított fabricanak nevezze. Az engedélyt december l-jén tudatták a közgyűléssel.

8 A posztógyár termékeiről, árairól kevés adat maradt, bár ez ügyben is kiküldöttség szállt ki Patakra, de az alszolgabírói jelentés nem érkezett be.

1

' Ebből az időből való viszont Szentes József sárospataki kapitány, ki az itt állomásozó katonák részére Constantin Gábor boltjából különféle szöveteket, ruházati anyagokat a számadása szerint az alábbi mennyiségben és értékben: 2 3/4 róf Hehtengrau Posztó rőfje 14 Rft 38 Rft 30 xr. 1 1/4 rőf Armegrau Posztó rőfje 16 Rft 20 Rft; 6 rőf Stráfos Flanell rőfje 5,3 Rft 33 Rft; 20 rőf Darotz Pokrotznak rőfje 2 Rft 40 Rft; 4 1/3 rőf Világoskék Posztó rőfje 17,3 Rft 76 Rft 30 xr; 2 rőf Világoskék Posztó 22,3 Rft 45Rft; 3 asta Teveszőr 80 Rft.

10 A manufaktúra belső életére, a szakemberekre, munkásokra a már korábban idézett jelentésen túl kevés adat található. Más gyárakkal való kapcsolatára utal az a Zemplén megye törvényszékéhez benyújtott panasz, melyben egy kassai posztógyáros Haltenberger Péter 1816-ban kérte, hogy „Namen Fridrik posztó csináló legény anélkül, hogy szabad levele lett volna és 53 Rft-ból álló adósság megfizetése nélkül Kassáról eltávozott, Constantin Gábor által szolgálatba vétetett."

11 A panaszló kassai posztógyáros kéri a kár megtérítését, de az is kiderül a levélből, hogy neheztel Constantinra, aki szabaduló levél nélkül befogadta, talán el is csalta posztócsináló legényét, bár nem kéri Kassára történő visszautasítását. A különféle pénztári iratokbői kitűnik, hogy Constantin Gábornak manufaktúrája volt, külön szövőműhelyt és varrodákat tartott fenn, segítségükkel teljesítette a katonák felruházását. Többször előfordul, hogy Ganyo Lászlóné, Hajdú Jánosné és más asszonyok cérnából gatyamadza-