Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Szabó Ferenc: Textilmanufaktúrák néhány alföldi törvényhatóság reformkori dologházaiban
(a fenyítőházi funkcióval az előtérben) népszerűsítették, hanem az akkor még fiatal Amerikai Egyesült Államokban 1824-től kezdve igen eredményesen megvalósított ún. auburni rendszert. Ez a szisztéma, amely tiszta formájában a szigorú felügyelet melletti kötelező és közös nappali munkavégzés után magányos éjjeli elzárást kívánt, a polgári filantrópia határozottan megfogalmazott er köles javító célkitűzéseinek csak kisebb részben felelt meg, de bevezetését a reform élharcosainak zöme - bár fenntartásokkal - elfogadta. (A magánzárka jellegű elzárás és a magánzárkában végzett önkéntes munka rendszere, az ún. philadelphiai rendszer volt Eötvösék eszménye. Ez a szisztéma a dologházi szervezést eleve lehetetlenné tette volna.) Az amerikai büntetőrendszerben, a baltimore-i börtönben vezették be az elítéltek „anyagi ösztönzését": eredményeik alapján saját élelmezésükre, illetve szabaduláskor szerény összeget kaptak. Az itt tárgyalt alföldi dologházakban az auburni rendszer magyar változatát valósították meg, kis mértékben a Baltimore-ban követett módszerrel fűszerezve. Mint a sorra kerülő példák mutatják, igazából ennek a magyar változatnak sem volt meg a realitása. (Az 1843-44. évi országgyűlésen tárgyalt törvényjavaslat, amelynek kidolgozásában Deák Ferenc igen jelentős szerepet vállalt, a dologházi rabmunka körülményeit, a rabok kötelességeit és jogait a philadelphiai rendszer elveire hivatkozva, de valójában az auburni szisztémát követve részletezte. A javaslat az alsó táblán sikert aratott, a felső tábla azonban nem vette tudomásul, így törvénnyé sem emelkedhetett. Ettől függetlenül útmutatóként fogadták el a vármegyék.) A reformkor utolsó másfél évtizedében a dologházak körüli viták jelentős részében a nemzeti iparfejlesztés tiszteletre méltó törekvései, útkereső elképzelései kavarogtak. A legérdekesebbek közül valók a Pest megyei Ballá Károly propozíciói: A védegyleti gondolat jegyében a dologházakban szakmára tanított munkaerővel lehetségesnek vélte a tömegcikkgyártásban a külföldi termékek kiszorítását. A börtönviseltként szabadulók előtt Ballá Károly a céhlegények sorába való belépés lehetőségeit is meg kívánta nyitni. 8 * A dologházakra vonatkozó néhány általánosabb kérdés előre bocsátása után adhatunk vázlatos áttekintést Arad, Békés és Csongrád vármegyék, valamint a Jászkun Kerület törvényhatósági szervezésű és irányítású, nagy különbségeket mutató reformkori fonó-szövő manufaktúráiról.
